Itt az ideje visszatérni a konyhakertbe, hiszen azért (is) kezdtem bele ebbe a naplóba, hogy dokumentáljam sikereimet és kudarcaimat a zöldség- és gyümölcstermesztés terén, vagyis sikerült-e előteremteni a bendőbe valókat.
Jelenleg a gazolással és kapálással kellene leginkább foglalkozni a veteményesben, mert jó kis eső volt a múlt héten kétszer is, úgyhogy a locsolástól nagyrészt eltekinthetek. Csak a répákat locsoltam meg tegnap este, a harmadik vetést, ami úgy néz ki, hogy ki fog kelni, legalábbis nem csak egy répanövényke látható. Remélem nem sülnek be, ebben a jó kis kánikulában.
A paradicsomokat elrontottam, fiatalkorukban nem kaptam el a fattyakat, mostanra meg már valamennyiből akkora hajtás lett, hogy az eredeti szár már nem azonosítható be. Megpróbálom metszéssel helyrehozni a bokrokat, amik most inkább széltében nőnek, nem hosszában és nagyon nagyon sűrűek. Ez kedvezhet a betegségeknek, úgyhogy plasztikázunk akár a termés rovására is. Ennyit úgysem tudna kinevelni egyszerre. A későbbi palántákat már ebből okulva elkaptam és könyörtelenül kitörtem a fattyúhajtásokat. A sárga fajtán már érnek a bogyók, de elég kicsik, pedig ez nem koktél fajta, emlékeim szerint.
A paprikák, legalábbis a januáriak már sok virágot hoznak, apró kis paprikákkal, egyetlen bokor van, egy kísérletileg korán kiültetett, azon már van egy arasznyi bogyó is. A március végén vetettek még kicsik, mert a vakondkoma többször kitúrta őket, én meg többször visszaültettem, úgyhogy nehezen gyökeresedtek be.
A zöldbab is termőre fordult. Ahhoz képest, hogy bab, nagyon lassan csírázott és növekedett a szárazság miatt, de most szépen virágzik és a hét végén már ehetünk is belőle.
A tökfélék is virágoznak, vannak már apró uborkák is, lassan kihúzom a hálót és arra mászatom fel. Úgy tűnik a tetűinváziót sikerült leküzdeni, nem tudom, hogy a csalánlé, vagy a katicák, vagy az esők miatt, de már nem olyan vészes a helyzet. Katica viszont rengeteg van. Meg poloska is. Ez egy újabb dilemma, mert a poloskákat ki kellene irtsam, de akkor a kacibogaraknak is annyi. Egyelőre a körömvirágon vertek tanyát, bár vannak mindenhol, még a karalábét is szívogatják, de lehet, hogy a virágon lepermetezem őket, legalább nem a zöldséget kell. Hátha ez is segít visszaszorítani őket. Még kitalálom. Permetezni fogunk csalánlével, csak felturbózóm fokhagymával.
A kelkáposzta már szedhető, a karalábé lassan leterem, legalábbis az első vetés. Az újrakaralábék is növekednek. A leveles kelből alig kelt ki néhány, azok is egy csomóban, szétpalántáztam őket és ebből okulva palántának vetem a későbbi adagot. A mángolddal, sóskával, bazsalikommal újra próbálkoztam, és vetettem megint spenótot, mert az jól sikerült és finom is volt. Meg vetettem rebarbarát, hogy ne érezze olyan egyedül magát a szomszédnénitől kapott apró kis bokor. Bazsalikom ment szabadföldbe és ládába is, biztos ami biztos. Már csak saját magom volt, finom illatos levelekkel, szárakkal, virágokkal, úgy morzsoltam a föld tetejére. A boltiból csak a balkonládában kelt ki egy pár szem, szabadföldben kettő vetésből nulla.
Átpalántáztam a spárganövendékeket. Nagyon rendesen viselkedtek, jó erős gyökeret növesztettek, pedig a szárukon nem látszott, sőt folyamatosan hozzák az újabb hajtásokat. Most hálából szép nagy cserepeket kaptak, külön-külön, legyen helyük erősödni, növekedni. Nagyon fáj már rájuk a fogam, de állítólag, majd három éves koruktól fognak teremni.
A kukorica embörösödik, ha elkészülök az új hellyel vetek még, meg uborkát és cukkinit, és zöldbabot. A főzőhagyma szára még zöld és nagyon vastag "nyaka" van. A fokhagyma csak szenved, gyengécske elfekvő szárakkal. A cékla végre magához tért, már szedhető, ha bébinek akarom. A márciusi ifjak, a petrezselyem és sima sárga- meg fekete sárgarépák már szép nagyok. A zellerek közül sokan meghaltak, de a túlélők növesztik már a lombjukat, gumó még nem kerekedik, és a szár sem húsosodik. A krumplit a hétvégén kipróbáljuk, pótolom a kitúrt, vagy kiszáradt kelbimbó és karfiolpalántákat. Nem csak vakondunk van. Szerintem pocok az illető.
A büntettek egyik helyszíne a frissen ültetett karfiolágyás. Szerintem a következő történt: pocokcsalád a karfiolföldemen tangózott, mikor is egy arra tévedt éhes róka, vagy kutya észrevette őket, a nyomukba eredt, és megpróbálta levadászni őket. Remélem nem csak a büdöskémet sikerült kiásnia és elkapnia.
Szóval úgy néz ki, hogy lesz mit tenni a bendőbe. Pontosítok: van mit aprítani a levesbe. :)
Megjegyzések
Nagyon gusztusos a zöldségtálad!