Lassacskán kiderülnek. A dugványokról van szó, amik még a nyáron kerültek a földbe és nem igazán lehetett eldönteni egyesekről, hogy megeredtek-e, vagy elpusztultak. A sportcsarnok melletti hatalmas bokrokról tépett néhány hajtásnyi babérmeggyről a legkönnyebb megállapítani, mert ami meghalt az megbarnult, az élőknek viszont majd kipattannak a rügyeik. A puszpánggömbök nyírásakor keletkezett hulladék újrahasznosított ágacskáinak nagy része még zöld, pedig hol a macskák hűsöltek benne, hol Peti utánozta őket és állt be a ládába. Hihetetlen módon a 13 kg-os támadást is túlélni látszanak, reális esély van további gömbök gyártására. A harmadik típusú próbálkozásom egy kínai selyemmirtusz fáról kunyerált dugványcsapat. Eddig ezek tetszhalottak voltak. Kiszáradtnak tűnt, levelét lehullatott, fonnyadt ágacskák barna, pici rügyekkel. Most viszont a rügyek zöldülnek, nagyon izgulok lesz- e belőlük valami. Nem sok esélyt láttam a megeredésükre, mert virágzó fáról, virágzó hajtásokat kaptam, de most nagyon bizakodó vagyok. Már tervezgetem a helyeket, mi hova kerül, de most még csak a rendszeres locsolás a feladatom, amit meglepő módon elég rendesen csinálok. Tavasszal fogom őket szétköltöztetni külön-külön cserepekbe, konténerben fognak nevelkedni, de az is lehet, hogy kijelölök egy sarkot a veteményesben és szabadon fejlődnek, bár locsolás, gazolás szempontjából ezt nehezebb lesz gondozni.
Bentiek: Babérmeggy
Kínai selyemmirtusz
augusztusi dugványok januárban
Kínai selyemmirtusz közelről
Kintiek: Puszpángok
júliusi dugványok januárban
Faiskola
A faiskolában az ősszel gyűjtögetett magoncok telelnek. Tavasszal derül ki, hogy ki kicsoda a cserepekben.
Megjegyzések