Megérett az őszibarack. Feri be is gyűjtötte valamennyi példányt a háztartásban fellelhető legnagyobb és legerősebb gyümölcstároló rekeszbe. Lelkesen rohant a fa alá szüretelni, majd néhány perc múlva kissé csalódottan mászott ki a fa alatti dzsindzsából a hatalmas ládában észrevehetetlen mennyiségű barackkal. Legalább jól elfértek benne. Mind a tizennyolcan. Eddig rendszeres napi program keretében babusgatta, simogatta, tapogatta őket. Egyesével. Most pedig egyesével mérte meg a gyümölcsöket, hogy elérték-e az irodalmi súlyukat. Azt hiszem nagyon elégedett lehet, mert nemcsak elérték azt, de meg is haladták. A legtöbb 140 gramm körüli volt. Reméljük jövőre tovább tart a szüret, és kisebb ládát visz hozzá, ezzel segítve elő a boldogabb és elégedettebb életérzés kialakulását a szüretet követően.
A fa idén tölti harmadik nyarát, így nagyon is elégedettek lehetünk a terméssel. A koraiságával. Mind a termőre fordulását, mind a termés érését tekintve, mert július közepére már csak a híre lesz és a szép emléke. A mennyiség is több, mint várható volt. Én egy-két kis csúnyácska kóstolóra számítottam, mikor tavasszal lemetszettem a gyönyörűen virágzó koronájának nagy részét. Jaj, hogy fájt a szívem érte! Majd ezek után egy jó hónappal ezelőtt ugyanerről a fáról több, mint hatvan kis barackot távolítottam el.
Idén semmiféle permetlével nem támadtuk meg, de nem is okozott gondot neki. A levélfodrosodás sem támadta meg. Míg a társairól szinte valamennyi levél lehullott, ennek semmi baja nem volt. Most, hogy a fele már elfogyasztásra került, azt is bizton állíthatom, hogy a kártevők is elkerülték. Néhány fülbemászó és hangyaharapás itt-ott fellelhető, de a kis lyukak, amikre az hittük, hogy kukactól van, nem vezetnek a mag felé és lakó sem volt benne, csak felületi próbálkozás, és az is csak néhány darabon.
Az igazi bónusz az íze. Lédús. Zamatos. Kellően savas és édes is. A héj könnyen lehúzható. Fogyasztása csakis malac módon csócsálva ajánlott. Nem magvaváló, így mire a magtól megfosztanánk csak lé maradna belőle. A gyerekeknek üvegreszelőn pikk-pakk készül belőle baracklé. Csak Bálint kap szájzárat tőle. Bár ő egyelőre minden kanalasra így reagál.
Idén semmiféle permetlével nem támadtuk meg, de nem is okozott gondot neki. A levélfodrosodás sem támadta meg. Míg a társairól szinte valamennyi levél lehullott, ennek semmi baja nem volt. Most, hogy a fele már elfogyasztásra került, azt is bizton állíthatom, hogy a kártevők is elkerülték. Néhány fülbemászó és hangyaharapás itt-ott fellelhető, de a kis lyukak, amikre az hittük, hogy kukactól van, nem vezetnek a mag felé és lakó sem volt benne, csak felületi próbálkozás, és az is csak néhány darabon.
Az igazi bónusz az íze. Lédús. Zamatos. Kellően savas és édes is. A héj könnyen lehúzható. Fogyasztása csakis malac módon csócsálva ajánlott. Nem magvaváló, így mire a magtól megfosztanánk csak lé maradna belőle. A gyerekeknek üvegreszelőn pikk-pakk készül belőle baracklé. Csak Bálint kap szájzárat tőle. Bár ő egyelőre minden kanalasra így reagál.
Egy mondatban összefoglalva: beváltotta a nevében ígérteket. Jó választás volt.
Early Redheaven (Korai piros mennyország).
Megjegyzések
http://ilkertje.blogspot.hu/2011/02/vissza-az-alapokhoz-4-permetezes.html
Az írás szokás szerint szórakoztató volt, vigyázz, ez már elvárás ám tőled!
Petra
@Hédi: Nagyon finomak, de a mókik nem szerették.:( Sebaj, több jutott nekünk.
@Petra: Nekem is.:) Valahányszor elmentem A Láda mellett, az mindig szürcsléssel és cupákolással végződött.:)