Így alszanak.
Nem tudom elképzelni, hogy mi alapján jött létre a fenti formáció. Ki délnek, ki északnak néz. Ki a lécen ül, ki két gyöngyösön, esetleg nagy szürke kakason. Nem lelhető sem nemen, sem fajon, sem életkoron alapuló szabály. Üres helyek vannak, de néhányan megmaradtak a régi zugban és a tojóláda mellett összebújva kuporognak a padlón.
Sokféleképpen elképzeltem már, hogy mi történhet Tyúkország Házában, mikor lemegy a nap, de emeletes tyúkokra nem számítottam.
Megjegyzések
Amúgy én is gondoltam már rá, nálam az új tyúkok most kezdtek tojogatni, de van még három, akit még nem láttam fészken ülni. Ja, lehet, nem mondtam, kb öt hete vettem nyolc tavaszi jércét :D
Amúgy az Emberem már mondta, hogy miért nem rakunk kamerát, aztán a neten lehetne élőben követni :D
Cukkerek nagyon.
Mert nálunk -- este, a vaksötétbe, botorkálva, az aknahegyeken átgázolva, ill. esőben, sárban a helyükre kell rakni őket. Minden este ez a program. Maguktól csak kettő megy a helyére, a többit (jelenleg már csak öt) egyesével a kutyaház tetejéről kell "letépni" (mert úgy kapaszkodnak, hogy izomból megy a dolog csak). És természetesen, ha már benn vannak és nem épp úgy, ahogy ők gondolják, akkor jön a fesztivál. Lökdösődés, veszekedés, és az ülőrúdról való lelökdösés. Aki leesett, az keresi a helyét, de már nem tud felszállni, mert ő sem lát. Akkor elő az elemlámpát és megvárni, míg a helyét megtalálja.
(Mi lesz a következő évben, ha már meg lesz a nagyobb létszámú csapatunk!?!)
Örülök a bővítményednek és hogy tojnak szépen nálatok is. Régebben, anyuméknál, nem foglalkoztam a baromfiakkal, csak a feldolgozásukban vettem részt, az én dolgom a nyuszik voltak, így most fedezem fel, milyen jó fejek a szárnyasok.