Egy kicsit off a téma, de azért kertes és a szívemnek megér egy bejegyzést. Az első kert. Közös udvaros ház egyik földszinti lakásában laktunk. Az udvar beton volt, nyáron piszok forró, de zárt és senki nem használta. Így felbuzdulva első közös lakásunk örömén birtokba vettük az udvar velünk szembe eső részét. Először csak dézsakertben gondolkodtunk, de mindenki tudja, milyen az, amikor a nagy tervezgetés során elszalad az emberrel a ló. Így lett egy kis beton feltörés is. Peches emberek vagyunk általában véve, vagy csak bénák, erre még nem sikerült rájönnünk, de a lényeg, hogy a beton alatt, találtunk még egy réteg betont és a tervezett ágyás közepén pedig egy jókora betonoszlop darabot. Ezt a beton darabot négy évig tároltuk a hordó mögött, mert alig bírtuk mozdítani, hogy mi lett a sorsa nem tudjuk.
A kb 2 négyzetméteres ágyás kialakítása, így legalább egy napot vett igénybe. Egy újabbat pedig az, hogy Feri megalkossa élete első téglafalát (egy sornyi ytong). Az előkészületek után pedig beindult a nagy kertészkedés. Feri összeeszkábált egy növényfuttatórácsot, Öcsémmel készítettünk deszkából ládát, rendbe hoztunk egy régi hordót és a növények meg csak jöttek, jöttek és jöttek.
A hordóba Magnolia "Susan", a ládába rózsa, az ágyásba lonc és klematisz, majd szinte minden nap valami újdonság, palántáról, magról vagy éppen hagymából. Az ablakokba pedig évről évre más balkonvirágok kerültek, melyek vonzották Lepet, a kacsafarkú szendert. A diaképeken ennek a kertnek a fejlődése látható két szezonon keresztül.
Megjegyzések