Mármint életem első permetezésének napja. Korábban úgy gondoltam, hogy meg lehet, sőt meg kell úszni a zöldség- és gyümölcstermesztést vegyszerek nélkül. Ennek talán az lehet az oka, hogy apum a krumplibogarakon kívül semmit nem permetezett. Hozzáteszem, hogy a növények fehérjetartalma nagyobb volt, az egyenlet pedig így nézett ki:
gyümölcs (darab) / kukac (darab) = 1
Akkoriban ez nem zavart, sőt most sem fog zavarni, ha lesz nullától nagyobb szám az ismeretlen gyümölcs helyettesítésére. Feri szerint ez az egyenlet alap, akkor van gond, ha már a kukacok is háborúznak a gyümölcsön belül. Akkor meg miről beszélek? A zöldségpalántáimról. Lassan egy hónapja nevelgetem őket. A magok szépen, sőt a vártnál gyorsabban kikeltek, kivéve a csombort, de annak még utánajárok, hogy mi volt a gondja. Szóval a gondosan tűzdelt csíranövénykék közül megnyekkent a levendula hadsereg néhány katonája. Lehet persze, hogy mégsem voltam elég óvatos és tűzdeléskor megsérültek, de az is lehet, hogy gombát kaptak, és az viszi át őket az örök veteményeskertekre. Persze nem keseredem el, mert még mindig simán lehet pótolni, ha valamelyikből kevés maradna meg, de mi van, ha a pótlás is megnyekken? Akkor aztán lehet majd a bolti zöldséget enni, ami biztos, hogy nem csak bordói lével van kezelve, hanem egyéb ínyencségekkel is. Szóval permetezni fogok organikus termesztéshez használatos szerekkel. Most a palántákon van a sor, bordói lével.
Beköszöntött a vegyszerekkel (is) való védekezés kora.
Megjegyzések