Pillekosbor (Phalaenopsis)

Köszönet Petrának, akitől négy éve az első lepkeorchideát kaptuk és így lehetőséget is az ismerkedésre, ugyanis nem hiszem, hogy bepróbálkoztunk volna ilyen egzotikusnak látszó növény nevelgetésével. Pedig a mai napig nem sikerült kipusztítanom, sőt rendületlenül virágzik évente kétszer is. Volt rá példa, hogy, egy-egy virágzása fél évig is tartott. Ez nagy valószínűséggel rossz időérzékemnek köszönhető, értem ez alatt azt, hogy nem locsolgatom állandóan, max hetente, kéthetente, amikor már vissza sem tudok emlékezni arra, hogy mikor öntöztem utoljára. (Megjegyzem ez mostanában elég sokszor előfordul, amikor látom a Hawaii five 0 előzetesét, akkor jövök rá, hogy ismét észrevétlenül elszaladt egy hét.) A másik oka a hosszantartó virágzásának a halogatásom, már ami a levirágzott virágszárak levágását illeti. A majd holnap levágom gondolataimnak eredménye, hogy az elhatározást követő héten, még mindig nem vágtam le a szárat - szerencsére. Az egyik alvó rügyből új szárat hozott rengeteg bimbóval. Tehát egy jó tanács, nem kell mindig rendesnek lenni, a szárat csak akkor vágjuk le a tőtől pár centiméterre, ha már elszáradt teljesen. Szóval ez alapján megállapíthatom, hogy a pillekosbor könnyen tartható és nagyon hálás növény. Amire figyelni kell, hogy jól megvilágított helyre kerüljön, de ne érje tűző nap. Tilos rendes földbe ültetni, mivel epifita, nincs szüksége a szokványos értelemben vett ültetőközegre, megteszi a fakéreg, amiben az orchidea gyökerei elegendő levegőhöz, és fényhez jutnak. Ugyanis a növény a gyökerein keresztül nemcsak vizet vesz fel, hanem lélegzik és fotoszintetizál, ezért nem túl jó megoldás olyan kaspóba illetve cserépbe helyezni, amely fala nem átlátszó, bár a legtöbb az ilyen. A léggyökereit nem szabad az előbbi indokok miatt eltávolítani, és ne hagyjuk vízben állni, mert az a növény rothadásához vezet. Virágai színe, nagysága, formája nagyon változatos, illata diszkrét, de nagyon kellemes.
Azóta már én is kaptam egy fehér színűt. A napokban sikerült fejre ejtenem, miközben becsuktam a szekrényajtót, ugyanis a fakéreg, az átlátszó műanyagcserép és maga a növény is roppant könnyű, így a léggyökerei, melyek mindenhonnan előbújnak lerántották. Sajnos letörtek a bimbói és az első kinyílt virága is, de a másik oldali szára megmaradt, úgyhogy remélem nem kell fél évet várjak a virágzására.
Virágzó szobanövényeink közül az egyetlen faj, ami bírja még a strapát. Szóval oda vagyok érte


Megjegyzések