Egy hete járnak hozzánk
a szuszogók.
Télen nem láttam őket, nem jártak az etetőbe, csak a nagyobb testű rokonaik. Eleinte a hangjukra figyeltem fel. Általában délidőben szállták meg az udvaron lévő gyümölcsfákat. Őszapónak tippeltem őket, de ezt a fajta hangot, nem találtam a neten, csak még a suliból derengett valami, amit nem is annyira tudásnak neveznék, inkább csak halvány emlékképnek (hangnak). Tegnap reggel körbe "futottam" a ház körüli néznivalókat, újra megjelentek. Legalább egy tucat, és eszeveszetten röpködtek a gyümölcsfák között hangos szu-szu-szu-val. Így már megfigyelhettem őket. Tényleg őszapók, apró tollas gömbök, hosszú, vékony farktollakkal, borzasan a reggeli harmattól. Viszont cseppet sem őszek, biztos már a kánikularuhájukat viselik. Ma reggel hétkor újra kimentem, hátha jönnek reggelizni. Meg is érkeztek, pontosan és hangosan. Nagyon barátságosak, egész közel engedik az embert, így a menü is kiderült: finom levéltetű. Remélem jönnek még hozzánk. Tetű van bőven.
Megjegyzések