Ma van egy hónapja, hogy nem esett egy szem eső sem. A hidegfront nálunk abban merült ki, hogy nem mindig volt harminc fok fölött a hőmérséklet, sőt néha jól esett hosszúnadrágot húzni. Nekem. Hajnalban, ha mégis kimerészkedtem földet túrni. Mire a többiek felkeltek, már csak a rövidgatyó jöhetett számításba. Ebből következik, hogy a konyhakertnek szánt földterület harmada/negyede gazban áll, mert vártam a csodára hátha mégis kibújik valami. Valami, amit elvetettem egyszer, esetleg kétszer, netalántán háromszor. De volt olyan is, amit négyszer. Sőt, némelyiket nem átallottam locsolgatni is. Rendszeresen!
Szomorúak az ágyások. Üresek.
Megjegyzések