Veteményesről

Megint. A címválasztásom rejtélyes és választékos.
Szóval újra kiszoktam a veteményesbe. Koránkelő vagyok, ha nem ébredek extra nyúzottan, vagy ha nem jár idegen kutya a kertben, akkor kivánszorgok csukott szemmel megtenni, amit meg kell tenni. Ma 5:15-ös ébredés után gyorsan pótoltam a napok óta elmaradt locsolást. Remélem többet használ, mint amennyit árthatna. Öntözés közben slaggal a kezemben még szundikáltam egy kicsit, álmodoztam egy csésze kávéról, amit Feri szokott nekem főzni, de ő még aludt, majd bámészkodtam egy sort. Ilyenkor ráér az ember lánya, mert mással nem nagyon lehet foglalkozni, célra kell tartani. Eldöntöttem, hogy kiszedjük a Charlotte fajta krumplikát, mert már nagyon elharapódzott rajta egy betegség. Gondolom fitoflóra. Bár mikor bejöttem meggugliztam, sok más is lehetne, de én sejtem, hogy az lehet. Ki is húzkodtuk Ferivel a szárakat, ezeket este elégetjük, majd kiszedtük a gumókat is. Elég szépek voltak már, bár valami rendre beléjük kóstolt, főleg az ágyás szélén álló bokrok gumóiba. Kb. tíz négyzetméteren termett bő fél talicskányi. A Laura félén is már pár levél pöndörödik, azt megpróbáljuk permetezni hátha még nem késő. Bár ennél a betegségnél a megelőzés a fontos, de mi nem vagyunk permetbarát népek, így halogatjuk, halogatjuk, aztán meg szívunk. Remélem nem nagyot. Enni így is fogunk. Permet nélkülit, hetekig. Viszont kicsit beijedtem, hogy ha elkezdődött a fertőzés, akkor viszi az uborkát, tököt, paradicsomot is. Nincs tovább halogatás! Vesszen a paradicsomvész! Ha nem sikerül, és már késő, akkor jövőre máshogy csináljuk.



Kiszedtük  a vöröshagymát is. Ez is elég lesz a nyárra, őszre. A fokhagyma kevés, mert keveset dugtunk. Abból is a vakond még ritkított, és a madarak is kihúzkodtak jópárat. 


 
És ha már kártevőknél tartunk, tegnap felfedeztem, hogy valami más is szemet vetett rajtam kívül a káposztára. Remélem nem válik szokásává. Vagy őz, vagy magas nyúl, vagy  káposztamászó pocokcsalád, de biztos(?) nem a parkettagyárból átjáró puli vegetáriánus.


Megkezdődött a betakarítás kora. Osztozunk a természettel. Csak a poloskákkal és a gombákkal nem akarok osztozni. De ez nem kívánságműsor. Ez együttélés.

Megjegyzések

csakBea üzenete…
Számomra ez egy csoda. Ennyiféle saját termés! Irigykedem. Megint. Mindig. Bocs!
Juhmeli üzenete…
Bea! Még számomra is csoda, ami velünk történt: ház, kert. Amíg nem volt addig én is sokat vágyakoztam és az összes albérlet gyepét felástam bokroknak, virágnak, zöldségnek, gyümölcsnek. Még a beton udvart is!!!