Leszámolás (elszámolás)

A kert hátsó művelésbe nem vett 500 négyzetméterét mostanra két méteres gaz borította be. Ezzel megvalósult az erdő-mező-dzsindzsa projektem harmadik része. A területet meghódította az embermagasságú füzike, a kanadai aranyvessző és a réti füzény. Valamennyien magasabbak másfél méternél, egyesek töve fásodott, több centi vastag átmérővel. Ha bemerészkedtünk megnézni, hogy a tavasszal ide telepített fák, hogyan boldogulnak, igazi kalandtúrán vehettünk részt.  Kéz- és lábtörést megvető bátorsággal, botladozva találtunk meg minden egyes gaztenger által rejtegetett mély, ároknak is beillő barázdát, miközben milliónyi termés felhője lebegett körülöttünk. De ennek vége. 




 Röpke két órás munkával Feri unokatesója, M. rendet vágott nagyszerű szerkentyűjével, megkímélve minket a további kapával, ásóval való írtástól, ami legalább olyan gyors módszer volt, mint amilyen gyorsan újra nőtt a gaz a már megtisztított területen. A hab a tortán már csak az volt, hogy meglepetést is találtunk az újrafelfedezett területen bóklászva. Így adva értelmet annak, amit nem nagyon értettünk, mikor M. mesélte, hogy majdnem kivágta a fűzfánkat, ami az utolsó pillanatban ugrott a fűkasza elé, de megúszta. Csodálkoztunk, mert az ide telepített szomorúfűzhöz Feri már vágott utat és eléggé szembetűnő volt, de hát, gondoltuk, M. biztos másik irányból érkezett. Aztán másnap rájöttünk, hogy a fűz, amit sikerült elkerülni, nem a mi szomorú fűzünk, hanem egy önkényes területfoglaló, aki valószínűleg a kertvégi csatorna másik oldalán álló fák magonca lehet. Még eldöntjük, mi lesz a sorsa, de valószínűleg kiírtjuk, mert 25 méter magas fehér fűz nincs betervezve.

Most már csak várjuk, hogy száradjon a gaz, összeszedjük, elégetjük, gyomirtózunk és jöhetnek a bokrok, meg a vadvirágos rét. Milyen könnyűnek hangzik! A valóság viszont úgy néz ki, hogy hamarabb fog a gaz újra kihajtani, mint hogy ez megszáradjon, de majd kitalálunk valamit. Reméljük, sikerül a rendet fenntartani. A füvek magjait megszedtem, és ástam ki füzényt is. Ők visszajöhetnek. A diófákból viszont csak egyet fogunk hagyni. Nincs szükség ötre. Pedig már valamennyi terem. És kellene kerítés is.
Tehát számolás: egy helyett kettő fűzfa, egy cseresznyefa, egy meggyfa és egy szilvafa, valamint néggyel több diófa a kelleténél. A szükségesnél eggyel kevesebb kerítés és egy sütkérező levelibéka. Biztos így kalandtúrázik.
                       


Megjegyzések

Monika üzenete…
Ez az utolsó kép: tünemény! Utálom a békákat, de őt, a drága kis zöld levelibékát nagyon szeretem!:)Ki érti ezt?
Otthon Művek üzenete…
Nagy Survivor-ok vagytok!:)
csakBea üzenete…
Óóó a békát csak most vettem észre. Nagyon szeretem őket én is. Régebben rengeteg volt, de tavaly óta nem látom őket sajnos.

Diófát kivágni??? Azért gondold ezt meg :)
Juhmeli üzenete…
A békákat mi is szeretjük, van többféle is. Mindenhol találkozunk velük, de leggyakrabban a veteményesben kerülnek elő.

A fákon még gondolkodom. Állandóan gondolkodom. Szinte mindig a fákon.