Lugas és virágok

Végre kihúztuk a drótokat a korábban teleportált betonoszlopok közé. A drótok új szerzemények, hétvégén Tiszafüreden jártunk családlátogatóban, onnan utazott velünk egy hintaágyponyva és számos rózsanádmag kíséretében. Annak még nem néztem utána, hogy a rózsanád magról szaporodik-e, de szeretek kísérletezni. Nekünk sárga cirmos van, ami a múltkor elbontott betonizéből egy használaton kívüli cserépbe költözött illatos ternye udvartartásával együtt, de nem terem. Az újak pirosak lesznek. A hintaágy pedig egy másik történet lesz a távoli jövőben. A drótok pedig kivénhedt telefonkábelek, remélem jól fognak újrahasznosulni. Szerencsére a hajtások még rugalmasak voltak, könnyű volt lekötözni őket. Tél végén pedig jön a metszés, az újabb emelet megalapozása. A tavasszal 40 centiméterre visszavágott husángok nagyot nőttek, szépen fejlődtek, kivéve az egy hirtelen elpusztult körtefácskát, amit pótolni kell. De nem körtével, mert abból dugig vagyunk, bár télire való jöhet.


 A virágoskert is felélénkült az esőktől, egyesek szépen bedúsultak, mások újra virágoznak és vannak meglepetések is. Például kiderült, hogy Jobbraszomszéd nénitől szellőrózsa is érkezett a szamárkenyérrel együtt, de csak most tűnt fel, ahogy elkezdett virágozni. A nyáron zöldben virító varjúháj kezd színesedni. A bespájzolt gyöngyvesszők közül is újra virágba borult a Shirobana fajta, amelynek az a különlegessége, hogy ugyanazon bokron kétféle színű virágernyő nyílik, fehér és rózsaszín.




Kép a kirándulásról: naplementében szárazon kenuzó mókusok.




Megjegyzések