Aki keres, talál

Még mindig van keresnivalóm a veteményesben. Igaz a kukoricát, az uborkát és a dísztököket kiirtottam,  a beteg paradicsomokkal együtt, de másra nem volt időm se, meg kedvem se.  Vagy lazultam, vagy a szedret rendszabályoztam, vagy fát talicskáztam, vagy vagy vagy. A lényeg, hogy ha a gaz aljára nézek, még sok dolgot találok, amíg el nem rohad a beígért esőben, ami az én formám lenne. A veteményesben már bátrabban szedhető a bazsalikom, a sóska. A karfiolok és sütőtökök növekednek, a paprika több, mint elegendő a frissen fogyasztáshoz. Még van vöröshagyma, sárgarépa, petrezselyem. A cékla nagy része is a földben maradt. Valahol bujkál három sor fokhagyma is. A leveles kel rengeteg kelkáposztának valót szolgáltat. A később vetett leveles kelből és a díszkáposztából is maradt pár fej, a többit a lótücsök elrágta, de elfelejtettem, hogy melyik sorban melyik van. Így valószínűleg díszek lesznek, de még szét kell palántáznom őket. Élnek még a kelbimbók, talán beindulnak, ha megjön az eső. Láttam kis cukkiniket és patisszonokat, de nyáron ezek mindig leestek, lerohadtak. Remélem ezeket sikerül a bendőig tornáztatni. A zeller hadsereg is talpon van még. A szárzellereknek a szárazság nem használt, de megvannak, a gumós zeller viszont szépen növekszik csak sok oldalgyökeret hozott, így elég nehéz pucolni, de van belőle bőven. 
Sárga cukkini

A patisszon
A hízóink (Nagydobosi sütőtökök)

Az elfeledett cékla

Elefántormány paprika
Paprikaarc szemből

Profilból
A kicsupált szedersövény. Még lesz munka vele.

A rózsák megint a toppon vannak, kedvenc hajnalkájukkal egyetemben, tollborzfűvel vagy anélkül. Folyamatosan gyűjtöm a felelhető magokat is.  Főleg virágmagokat. Zinniákat cukros, lisztes zacskókba. Tollborzfüveket, árvalányhajat, illatos ternyét, menyecskeszemet, fehér levendulát, petúniát, ami jön.
A kedvencem a halvány rózsaszín. Meg a krém. Meg a sárga. Meg a bíbor. Meg...

Az illatos

A szeplős

A harmatos

A bujkálós
A veteményesen kívül is van ehető élet.  Naponta pár szem alma, kétnaponta egy marék málna. A kék szőlőből is bőven van még.  Utóbbiaknak Kaci  is nagy rajongója. Feri talált pár szem diót is a telekvégi csatornaparton. Szerencsére nem ehetetlen kicsik, úgyhogy ez a fa biztos marad. Az volt a bajom az öt diófával, hogy magról keltek, ezért bizonytalan volt, hogy milyen lesz a termésük. De akkor sem kell belőle öt.
Még van mit a levesbe aprítani, még van miben gyönyörködni, és még bőven van mit dolgozni. Szóval örülök.
És ma délután voltunk kirándulni is.:)


Megjegyzések

BoGyo üzenete…
Nagyon aranyos a paprikák mögött feltűnő cica tappancs:)))