Nálunk is elkezdtek költözködni a kert fázós lakói. Első menetben a szobanövények kerültek a szuterénba és a konyhába. Ide menekültek azok is, akikben még szeretnék gyönyörködni, a begóniák, a díszpaprika, és egy mindent kibíró szukkulens, aki egy szál virágot is hozott. Kíváncsi vagyok, milyen lesz, ha a bimbók kinyílnak.
Leszedtem, a zöldparadicsomot, az elefántormány és a Senator paprikát. Megpróbálkozom a paradicsom lekvárral, állítólag nagyon finom. A paprikát pedig savanyítom majd, répával és karfiollal felturbózva. Ha a mókusok is úgy akarják.
Az ősz még mindig gyönyörű, nagyon szeretem ezt az időt. Persze nem a hideg szelet, hanem a gyengédebb napsugarakat és az esőt. A januári vetésű levendula nem bírt magával és kivirágzott.
Október nyolcadika |
Egyébként amennyire jól esett a szeptemberi ejtőzés az udvaron, annyira jó most behúzódni a ház melegébe és nem érezni lelkiismeret furdalást az el nem végzett feladatok miatt.
Disznó munkára fogva |
Ui: Csak, hogy erről se feledkezzem meg. Feri két hónap után bekapcsolta a porszívót. Az masszív poloskaszaggal frissítette a lakás levegőjét. Feri rám nézett. Megkérdezte:
- Ugye nem szívtál be vele poloskát?
- Hááááát.... poloskát nem. Csak poloskákat!
Egyet még megfogtam volna és visszahajítottam volna oda, ahonnan jött. (Persze nem pusztakézzel, hanem a kezemre tekert WC papírral, vagy ilyesmi.) De ezek az amerikai melegkedvelő bevándorlók tucatszámra másznak be az ablak és kerete közötti réseken, ahol egyszer-egyszer az eső is befolyik, ha megfelelő irányból érkezik. Szóval más módszert kell találnom a poloskák begyűjtéséhez. Olyat, ami nem terheli feleslegesen a szaglószervünket, és a gyomrunkat.
Megjegyzések
Én már beindítottam a hordós savanyúság projektet, paprika édes és erős, apró hagyma, zöldparadicsom és karfiol van eddig benne, meglepő, de az én gyerekeim a karfiolt szeretik a legjobban! Igaz, hogy nem annyira gyerekek, de hát nekem...
Szépek a beköltöző virágaid is.
(nálam a hordós savanyúban a karfiol mellett a répa a favorit :)