Novemberben édes a karalábé

A múlt héten volt szép idő és volt ködös is. Volt hideg és meleg is. Mintha csak november lenne és mintha nem is november lenne. A hét végére viszont valami megváltozott a levegőben. No nem a ködről van szó, ami napokig tartotta magát, három méter közelre hozva a látóhatárt. Bár az tényleg felszívódott. Nem is az állandósult füstről, ami nap, mint nap elrejti a telek hátsó harmadát, mert a kacsás szomszédnak most újult ki az égetési mániája. Valami van, amitől beindultam, pezseg a vérem,  és túrás/nap hányadosom bőven meghaladja a vakondét. Nem sajnálom, majd télen bepótolja a lemaradását a kiskoma. Meleg szellő van a levegőben.
Végre döntöttem a spárgakérdésben.  Felástam a kiszemelt parcellát, bakhátakat emeltem és kiültettem őket. Kétszer is. Egyszer rosszul a bakhátra, utána már az árokba, trágyára, bakhátat ráegyengetve. Remélem áttelel. Hosszas gondolkodás után jutottam arra a következtetésre, hogy nagyobb esélye van odakint, a farkasordító hidegben, mint a kellemes hőmérsékletű szuterénban, ahol biztos kiszárad. Legalábbis nagy eséllyel kiszárad, kisebb eséllyel kirohad. Szóval jöjjön inkább a fagy. 
Megkezdődött a Jobbraszomszéd néni tujasövénye alatt vegetáló málna áttelepítése. Úgy tűnik, kétszertermőről van szó, még jó, hogy nem nagyon piszkáltam a múlt ősszel, azért termett tavasszal. Nem jutott energia a metszésre a felújítás és költözködés mellett. Azt hiszem, ez a málna úgy működik, hogy az új vessző ősszel terem, ha ez megvolt a tetejét kell levágni 1-1,5 méter magasságban és ugyan ezen a vesszőn fog teremni következő nyár elején. Utána kell kivágni az öreget. Meglátjuk, hogy a gyakorlatban is így történik-e. 
Cserepekbe ültettem a kis magoncokat, amiket az arborétumban szereztem. Elástam több száz krókusz hagymát. Kijelöltem a hátsó harmad (erdő-mező-dzsindzsa projekt) bokrainak nyomvonalát karókkal és fehér kötözőzsinórral, olyan, mint egy akadálypálya. Elkezdtük a bokrok átültetését is, vegyes sövénynek, szél- és fagyfogónak. Már helyén vannak a gyöngyvesszők, a mályvák, a galagonyából a kis sövény, de még vissza vannak a hóbogyók, a madárbirsek, az ecetfa, a kecskerágó, a som, a fagyal, és néhány juhar-, meg nyírmagonc. A négy diófa kapott egy pirosbelű társat, és megtaláltam a karalábék között az elveszettnek hitt tölgycsemetét is.
A kivágott cseresznyefa vastagja, de kevesebbje, már szépen feltornyozva, kiszáradásra igazítva dekorálja a góré előtti betonpusztát. A vékonya, de többje még várat magára. Egyenlőre ennyi, de még egy darabig vezetek a vakond ellen a földtúrási versenyben.
A legjobb hely a kertben a néhai eperágyás.

A karalábé pedig édes. Csoki után rágcsálva is édes.
Voltunk kirándulni is. Mintha nem is november lenne.


Hmmm. Finom a makk.
De anya elvette.

Megjegyzések

BoGyo üzenete…
Nem semmi turbó akcióba fogtatok:)) Jó munkát! Az ilyen jó időt kár is lenne nem kihasználni! Édesek a gyerekek:)
Holdgyöngy üzenete…
Irigylem ezt nagy energiát ahogy beleveted magad a kertbe, s nem utolsó sorban a nagy növényismeretedet. A mályvát átülteted? Vagy nem figyeltem? Én már szedtem hozzá magot, hogy jövőre elvethessem. Mikor lesz abból bokor? Vagy ne legyünk nagyigényűek: növény? Jól tettétek a kirándulást, ki tudja meddig élvezhetjük e szép időt. Aranyosak a népeid.
Juhmeli üzenete…
Csak három napja buzog az energia, mondom, van valami a levegőben:)
Holdgyöngy, nem tudom milyen mályva magot szedtél, kerti, vagy mocsári, vagy... Általában már második évtől kiültethetők a csemeték, de hogy mikorra lesz növény az sok mindentől függ. Kap-e elég fényt, vizet, tápanyagot. Szerintem pár év alatt már növénynek tekinthető. Az enyémek a konyhakertből kerülnek végleges helyükre. Költözködéskor ide ültettük őket, sok más áthurcolt növénnyel együtt.
Adél üzenete…
Meli a kerti survivor...
Nem vagy semmi!
Én ilyenkor ősszel már mindig lekapcsolok, sötét van mire hazaérek, amelyik növény túlél magától, az lesz jövőre!
Jól tettétek a kirándulást, mi is voltunk, gyönyörű volt az idő a hétvégén!
Törpemókusok változatlanul szépségesek.:)
csakBea üzenete…
Jó sokat dolgoztál megint! Tulajdonképpen mekkora a kert, képről jó nagynak tűnik és van benne minden mint a búcsúban :) A spárgára kíváncsi vagyok, még sosem ettem, de szeretnék,majd írd meg hogy sikerült, hátha te meg arra fogsz rábeszélni :)

Besz@rok a bloggertől, mindig többször kell megírnom a megjegyzéseimet, míg egyszer elküldi :(
csakBea üzenete…
Ja, édes a kis bőgőmasina :) Az első képnél a szívbaj rám jött, hogy engeded neki a makkot rágcsálni.
Juhmeli üzenete…
Adél: Azt hiszem én gyárihibás vagyok, nincs rajtam kikapcs gomb. Lehet, hogy egyszer utólag feltuningolom vele magam. Néha jól jönne. Mondjuk hajnali egy és három között.:)
Bea: A telek 2000 nm. Nem sokkal nagyobb a tiednél. Az építményeken kívül nagyrészt füves udvar és szántó néhány tőke szőlővel, kicsit több bokor málnával, szederrel, eperrel, három körte, két alma és számos diófával. Meg a ház előtti virágoskerttel. Ez volt a kezdet. Úgyhogy beültetni, teleálmodni való üres hely bőven van/volt.
Törpemókus 2.0 mindent megenne, ha tehetné. Állandóan rettegek. Peti soha semmit nem vett a szájába és nem rágott meg, ha eltekintek attól a két alkalomtól, mikor is egy fenyőtoboz fele, egy másik alkalommal pedig egy doboz gyufa csúszott be. Kaci, bárhol, bármit. Ha sepregetek, előre nyammog és helyezkedik, hátha meg tud szerezni néhány morzsát. Pedig kap enni.:)