Még nem küldtük téli álomra a kertet. Szombaton kicaplattam a veteményes végébe, kíváncsi voltam, télálló-e a kelbimbónk. Úgy tűnik, minden rendben vele, szedtem is róla két marék rügyet a hó alól. Bár a keményre fagyott, elnehezült vizes hó nem kímélte a növényeket. Több tő leveles kel és kelbimbó is megadta magát a nyomásnak és elfeküdt.
A vasárnapi napsütés viszont elintézte a havat. Lassan mutatóban sem marad a déli fekvésű udvarban. Viszont lehetett napozni, míg vártuk, hogy süljenek a habcsókok. A macskák is várták, hogy bemenjünk ropogtatni és végre elfoglalhassák a helyünket.
Megjegyzések
Nálunk, itt Debrecen mellett már elég rég sütött a nap. Nagyon hiányzik már a fény.