A karalábé, a kelkáposzta és a karfiol palánták eddig olyan szép tömzsik voltak. Kint laktak a konyhában, ahol nagy, régi, szigeteletlen, háromtáblás verandaablak van. Ebből következik, hogy a helyük világos és kevésbé meleg, mert a hőmérséklet is olyan verandai. Volt. Most, hogy megérkezett a meleg, napos idő száraik megnyúltak, elkezdtek dülöngélni. Pedig még vízelvonón is voltak, hogy ne erőtlenedjenek el a száraik, de ez sem volt elég. Mégsem elég már a fény és a hőmérséklet sem elég alacsony nekik. Kikívánkoznak. Ezért mától megkezdődik a kiszoktatás, egyelőre csak a nappalokat töltik kint a hidegágyban, de jövő héttől az éjszakákat is. Idén nem tűzdeltem át őket, bár úgy erősebbé válnának, de nem akartam időt veszteni, meg nem is volt annyi helyem. Kati miatt igen csak megfogyatkozott az amúgy sem sok palántanevelő hely. Kiküldöm velük a pórul járt, kezdetektől rosszul nevelt nyamvadt brokkolikat is. Ezeket muszáj volt áttűzdelni, kiszedni a paprikák mellől, de a sok palántából csak nyolchoz volt idegzetem. Szinte arasznyi hosszú volt a sziklevél alatti szárrész. Úgy tűnik megmaradnak, hozzák a lombleveleket is, de nem tudom, meg fog-e erősödni a száruk, vagy egy gyenge szellő eltöri majd őket.
Nyúlánk brokkolik
Szépen erősödnek a kezdetben meghökkentően apró petúniapalánták. Egyre több paprika is emeli szikleveleit, de nem vagyok elégedett velük. Van olyan hely, ahol még egy sem csírázott ki, de türelmesen várok, és nincs is már nagyon idő újat vetni helyette.
Petúniaerdő
Paprikák
A kedvencem a hagyma. Még sosem neveltem belőle palántát. Brit és amerikai kertészeknél láttam, hogy bent előnevelik és nem magot szórnak ki, hanem a palántákat ültetik ki. Mivel tavaly a magról vetett sonkahagymám nagyon rosszul kelt, idén kísérletképpen vetettem bentre is magokat. A kintieknek pedig nagyon gondosan többször átkapáltam a helyét és finom nedves, porhanyós földbe kerültek. Csak ezek és a velük felváltva vetett Nanti sárgarépa kapta meg ezt a különleges bánásmódot. Mert ezeket vetettem utoljára és itt jutott eszembe. Lehet, hogy a petrezselyem is örült volna neki, mert az is rosszul kelők közé tartozik nálam. Bár a rohadt vakond a leggondosabb munkát is egy pillanat alatt hazavágja. Most éppen a két négyzetméteres hidegágyban túrt egy óriásit, jó érzékkel a tákolmány azon felén, ahol a saláta és retek magok várjáka földben a beígért záport.
Sonkahagyma.
Szeretem. A színét, az egyenességét, hogy a szár kettéhajtva jelenik meg.
Olyanok, mint egy felkiáltójel. Nem is tudok mosoly nélkül rájuk nézni.
Nem palánta, de egy kis szín.
Az utolsó krókuszok.
Már azt hittük elvesztek ezek a kékek. De csak későn ébredtek.
Megjegyzések
@BoGyo: A paradicsomnál az a jó, hogy mikor áttűzdeled, mélyebbre teheted, egész sziklevélig a földbe, mert akkor a száron is hoz gyökereket. A karalábéval viszont ezt nem lehet megcsinálni, mert nem fog teremni. A brokkolit nem tudom, de nem mertem lejjebb tenni.:)
Elég rég olvaslak, de most mondanom kell a magamét :D
Nálunk mindig palántáról van a hagyma, a dughagymából lett hagymát nem is szeretem.
Anya úgy mondja:- hó alá kell vetni- ami egy nagyon korai vetést jelent, sűrűn locsolva, ha nem esős a tavasz. Kelése nagy vízigényű.
Az elején le szokta takarni is, amíg megindul. Május közepére szokott nagyjából gyufaszál vastagságú lenni, a régi öregek úgy mondták, akkor lehet elültetni, ha kétágú.
Sűrűn veti az ágyásba, a javát elültetjük külön ágyásba, sárgarépa köztes sorokkal- olyan távolságba, mint képzeletbeli hagymák, a többi sokáig újhagymaként asztalra kerül, majd lesz belőle dughagyma nyár végére. Én nagyon keveset ültetek dughagymát, csak annyit, amennyi a palántáról ültetett megfejesedéséig kitart. Tárolni mindig a palántáról ültetettet szoktuk. Kicsit szelídebb, finomabb, mint a dughagyma.
Ez a brit, meg amerikai fórumokról származó tudás kicsit szíven ütött, nem kell olyan messzire menni, sajnos a hagyományos kertészkedők nem nagyon írnak blogot.
Erdélyben mindig így csinálták, legalábbis Kibéd környékén, ami hagyományos hagyma termő hely, csak nem annyira ismert, mint Makó.
Ja, bocs, hosszú lett.
Szívesen jövök, szép a blogod, és jó olvasni téged.
Majd beszámolok a fejleményekről.
@Adél: Tegnap én is már este nyolc körül loholtam a palántákért a sötétben. Pedig én itthon vagyok:)
Hajrá palánták! Ne haragudjatok a kertészre!