A megoldás

... az nálunk mindig bonyolult. 

Sőt, túlzás nélkül állíthatom, nálunk minden bonyolult. Egyetlen dolgot sem tudnék említeni, ami csak úgy, az elhatározás után, simán menne. A mókigyártáson kívül. De azt befejeztük. (Bár Feri szerint a negyedik már tökéletes lenne. Rá hasonlítana.) Szóval nekünk az apró dolgokhoz is sok idő kell. Például az ebéd. Vagy a mosás. Vagy a takarítás. És ilyenek a kerti munkák is.

Így ahhoz, hogy a két éve homokba szúrt kis puszpángnyesedékekből felcseperedett klónokat elültethessük, megfutottuk az ilyenkor borítékolható plusz köröket.

A forgatókönyv szerint ezek alkották volna az áthelyezett és megújult fűszerkert szegélyét. De a fűszerkert nem költözött el arra a helyre, amit mostanra alkalmatlannak minősítettem a feladatra. Így ott álltam 18 és fél darab homokból már kibányászott, vödör vízben úszkáló, szabadgyökerű bokorkezdeménnyel és nem tudtam, hova és minek. És főleg, miért pont most. A kezdődő kánikula nem alkalmas ezekre a küldetésekre. Aztán bevetettem magam a veteményesbe, ahol minden gondom megoldódik. Ott már korábban a megunt és csekély sikerélményt nyújtó gazolásnál konstruktívabb, jobban látható és kevésbé fontos munkába kezdtem. Megtisztítottam a gaztól, felkapáltam és elegyengettem a földet a sztráda folytatásához. Ezután a megsárgult és kiszakadozott fóliát leterítettem a nyomvonalra, hogy a vakond ne túrja fel az utat és hogy a sóder ne keveredjen a földdel, mert akkor nem gazosodik annyira, majd kirakóst játszottam a betondarabokkal. Mivel egyik oldalon a szalmázott paradicsomágyás volt, a másik oldalon pedig a gazzal, paradicsommal és kasvirágokkal felvert káposzta ágyás, adta magát, hogy a sztráda mellé kerüljön a buxus-sövény. Akkor már csak a kasvirágokat kellett elköltöztetni. Ezek a gyümölcsösbe vándoroltak a Feri által kaszáláskor életben hagyott egy bokornyi önkényesen betelepülő kúpvirághoz, hogy az ne unatkozzon. Ezután kezdődhetett az ültetés állandó segítségeimmel, mert ahol víz folyik, oda mókus kell. Egy kannára mindjárt kettő. 

Már lesem a puszpángbokrokat.

Van még hely dugványoknak.