Minden napra egy mese: első nap

Nyugi! Csak egy héten keresztül.

Tegnap kora délelőtt meglocsoltam az uborkát, az új ültetésű puszpángokat. A paradicsomágyásban a szeder felőli részen a konyhai olló segítségével levagdostam a szulákot a még fel nem karózott, földönfekvő paradicsomokról és felkaróztam őket. Nagy szívás a rotakapával sokszorosított szulákot irtani, főleg, ha a mulcsot nincs mivel felújítani és vastagon tartani. Aztán volt még csiga szépség- és gyorsulási verseny is, bár ennyi szép paradicsombogyó és a szemembe folyó izzadtságtól nem volt könnyű észrevenni a résztvevőket.

Ahogy azt sem volt könnyű beismerni, hogy hiba volt figyelmen kívül hagyni Jobbraszomszéd néni megjegyzését arról, hogy beteg a paradicsom nála és megpermetezte. Tegnapelőtt, mikor a kerítés betonalapján ücsörögve a szederbokor alatt meditáltam szüreteltem és figyeltem a gyönyörű paradicsomjaimat a kis zöld ablakokon keresztül, amik a  sűrű és áthatolhatatlan szederbokor ágai között világítottak, szinte megbénultam, ahogy eszembe jutott ez a félmondat. Megfordultam és bevizsgáltam a drótkerítés másik oldalán lévő veteményest. A paradicsomok félszáraz, csupasz kóróként meredeztek. Kisebb szívinfarktus után át is másztam, négykézláb ahogy illik a szederbokrok támasztékául szolgáló alsó drót alatt (na jó, inkább kúsztam), a három kilónyi szedrestálat tolva magam előtt, amit jól sikerült kiborítani, de így legalább elmondhatom, hogy 6 kiló szedtem, meginterjúvolni a saját paradicsomokat. Hát itt-ott, szárad, sárgul, pöttyösödik, amit a természetes öregedési folyamat részének is tekinthetnék, ha nem láttam volna át a szomszédba. Így jólértesülten megtettem, amit meg kellett tennem. Vödörbe szedtem a gyanús leveleket, ezek rögtön kuka, a piruló paradicsomokat egy másikba. Aztán kontakt gombaölőnek bordói lével akartunk permetezni, de nálunk bonyolult. Háromnegyedórás keresés után elfogyottnak nyilvánítottuk, lehet várni hétfőig vele, míg megvesszük. Utána pedig jöhet még hét nap várakozás.

Feri fűkaszával rendbe szedte a veteményeshez vezető dzsumbujt, sövényt nyírt a minden évben ugyanott magról magától kikelt paradicsomtövekből.

Este meglocsoltam a növényneveldét, a kaspós virágokat, a kisebb fákat, tűlevelűeket és a termő zöldbabot.  Kb 30 16 literes kannát hordtam szét. A napot vizespólós-bugyis nagy levegővétellel fejeztem be, mikor a slagot nem elzárni sikerült, hanem a komplett vízadagoló fejet lecsavartam a tömlőről. 

Napi praktika:

Amit pedig az éretlen, de már majdnem jó szőlő fogyasztásáról tanultam Feritől: enni kell egy biztos éretlent, utána bármelyik másik szem édes lesz.

A nap felfedezése:
Virágzik az egyik kis almafám a sövényben. Rendesen tele van bimbókkal.