Minden napra egy mese: negyedik nap és ami a harmadik és negyedik között törént

Lassan három éve már, hogy szinte minden éjszakát itthon töltök. Szeretek itthon lenni. Szeretem szemmel tartani a dolgaimat. A kertemet. Ezért is tűnt jó ötletnek, hogy legalább egy hétig részletes naplót írjak, ne csak morzsákat. Aztán persze mindig közbejött valami. Nyaralni, igazán nyaralni a gyerekek születése óta nem voltunk. Hosszas tipródás után, orvosi fejbiccentéssel megtámogatva kölcsönadtuk a körte-szlalompályát Jobbraszomszéd néninek négy napra, hogy szusszanjunk egy kicsit és pancsizzunk, de sokat.
  Képjo 105 
Itt legalább lehet ásni.

Mindezt megelőzte egy szombat esti bordói leves permetezés és egy vasárnap hajnali sürgősségi paradicsomszósz- és rózsaszörp főzés. A nyaralás jól sikerült, kertészetet pedig a Balcsin sem kell nélkülözni. Jól bűnbe is estem. Az új lakók a következők: cigarettavirág, bordó levelű varjúháj, csokoládé menta, himalájai cédrus 'Feelin blue'. Egyelőre várjuk az esőt, hogy eláshassam őket a kertben. Addig meg kitalálom, mit, hova, miért és miért nem. 
Ma újra bevettem magam a kihívásokat mindig tartogató szeder sövénybe. Most a kétméteres nagy csalánnal összefonódott végén is szüreteltem, egészen addig, míg szedret láttam. Mikor elfogyott a közelemben  a szednivaló, állvonaltól lefelé zsibbadt testtel megállapítottam, hogy innen vissza a csalánba rövid nadrágban nem tolatok, helyette inkább áttörök a szeder-cirtomfű-mahónia bozóton. Utólag: bár a csalánt választottam volna. Egy kiló lett erőfeszítéseim eredménye. Ebből is lekvár lesz. Az előzőt végül Feri fejezte be, lehet ezt is bevállalja. 
A folytontermő eper még mindig erőlködik, így én is erőt vettem magamon, hogy felkutassam őket és leszüreteljem a heti maroknyit, ami most a bokrokon aszalódik. Nagyon koncentrált. Nagyon finom. Most már vigyázok, hogy az indákon növő fiókákra se tapossak, mert egyre többen küzdik ki ebben a melegben, betonkemény földön, gyökér nélkül a virágokat és epreket. Leszedtem a féltucatnyi szilvát is. A fa harmadik nyarát tölti itt. Nyár elején telis-tele volt gyümölccsel, ami nem illik egy ilyen korú kis fának. Mostanra pár szem maradt kóstolóba, de lehet elkapkodtam a szüretet, mert kissé éretlenek voltak, de már nagyon puhultak és a hangyák is rájártak, így ízélményről beszámolni nem tudok.

Képjo 011 

A paradicsomot nagyon elkapta a paradicsomvész, éretlenül rohadnak a gyümölcsök, nagyon szomorú vagyok, de még reménykedem. Holnap jár le a hét nap várakozási idő, ami érett leszedem. A betegeket összegyűjtöm, megy a kukába a levelekkel együtt és újra lepermetezem bordói lével. 

Képjo 006
Tudom, eső után köpönyeg, mégis...

Megjegyzések

SzilviaA üzenete…
Mi ez a paradicsomvész? Néhány tőnél észrevettem, hogy a gyümölcs a csúcsánál szürkül és puhul. Erre a betegségre bordói lé való?
Juhmeli üzenete…
A csúcsrothadás a kalcium hiánytól van, de persze így látatlanban nehéz megmondani. Kerestess képet jó barátoddal (gugli:)) a kalciumhiányos paradicsomról és összehasonlíthatod őket. Remélem tudtam segíteni és tényleg csak erről van szó.
SzilviaA üzenete…
Pontosan ez az!!! Ezer hála!!!