Egy csepp kert

Keresés ebben a blogban

Pár kép, amíg nem jut másra

október 27, 2013

Link lekérése
Facebook
Twitter
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások

Az évelőágyról

A kiserdőről

A veteményesről

Link lekérése
Facebook
Twitter
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések

Vasárnapi meló: szeder metszése

Hát, mit mondjak, nem vagyok túl naprakész. A szeder-mese viszont sok látogatót vonz, így az ő kedvükért is, következzen a legújabb fejezet, melyből kiderül, hogy fejlődőképes vagyok. Minden szezonkezdet mumusa idén nem tartogatott kalandokat. A vasárnapi jó melegben két óra alatt végeztem a bokrokkal, kihagyva hagyományosnak is mondható fordulatokat. Ezt nem túl szerényen a korábbi évek dzsungelharcának sikereként könyvelem el. Most már csak a termést kellene valahogy kicsiholni belőlük. Ősszel vettem három kertészes könyvet. Egyet, mert szép volt, kettőt pedig, mert hasznos volt. Növényvédelemről és metszésről szólnak. Télen ezekből olvasgattam és most e szerint kezeltem a szederbokrokat is. Az eddig is megvolt, hogy a tavaly termő, mostanra elhalt, barna vesszőket tőből ki kell vágni és az új vesszőkből 5-7 szépet meghagyni, a többit szintén eltenni láb alól. Az újdonság az volt, hogy az vesszők oldalhajtásait 1-2 szemre kell visszametszeni. Ezek nagyon hosszúra tudnak nőni (

Így kezdődik a november

Őszi szünet végével. Óraátállítás utáni látszólagos koránkeléssel és valódi koránfekvéssel. Langymeleggel. Sétákkal a lehullott levelekben gázolva. Pizsamában teraszrendezéssel, rózsaszedéssel. Merthogy az idei őszben összesen egyszer fáztam, viszont sokszor volt melegem. Most novemberben végre kezdhetem előszedni az őszi cipőket, ruhákat, kabátokat. Eső végre akad egy-egy nap, ilyet mondanak mára is, ezért kihasználva a korai reggeli szép időt, jártam egyet a sűrűben. Szó szerint. A kert elburjánzott, még a teraszon is, így nekiálltam némi téli előkészítésnek. A leandereket a ház öblébe vonszoltam, a szobanövényeket féltető alá hordtam. Vágtam a szárazat, a hosszút, a csúnyát. Leszedtem a napvitorlákat, már szükség van az ablakokra eső napsugarakra, befűtik a földszintet. Sepertem és nézelődtem. A hagymásaim még nem indultak meg. Idén a kiserdő szegélyébe sok-sok sárga díszhagymát, tulipánt, krókuszt, nárciszt ültettem. Körbekerülve a magnóliákat és juharokat az elvadult rózsakert

Ernyős verbéna (Verbena bonariensis)

Sok növény van, amelyre fáj a fogam, de ezért igazán epekedtem. És most megszereztem -a magját. Nem is tudom, hogy hol kezdődött ez a történet. Hol láttam, mikor, élőben vagy könyvben, tv-ben, fogalmam sincs. Csak azt tudom, hogy mióta láttam, magaménak akartam. Magyarországon nem sikerült felkutatnom, viszont, mikor tavaly Drezdában voltunk (a húgom lakik a közelében) a Großer Garten-ben láttam, így arra gondoltam, hogy talán Németországban elterjedtebb és könnyebben megszerezhető. Mozgósítottam a családot és múlt hét csütörtökön kaptam meg a magokat. Nagyon kíváncsi vagyok sikerül-e a csíráztatás, mert van aki hidegre teszi őket- állítólag 2 hét hideghatásra van szükség a csírázáshoz -van aki nem, van akinek kikel a szabadban és elszaporodik, van akinek a szobában sem sikerül a magból palántát nevelni. Egyszóval ki kell kísérleteznem. Egyébként annyit tudok róla, hogy az angolszászoknál igen elterjedt és nagy becsben tartott növény, amelyből nem lehet túl sok egy kertben. Valóban im

Üzemeltető: Blogger