Tegnap beállított a kis dobozkájával, amit büszkén varázsolt elő a kabátzsebéből. A vadvirágos rétet. Nagyon eltökélt. Már ki is találtuk, hogy hova, csak azért, hogy tavaszig még sokszor megváltoztathassuk. Aztán lehet, hogy csak ábránd marad. Már csak 2 hónap.
Szintén tegnap történt, hogy az alvásidő egy kis részét kint töltöttem a tarackágyásban. Már szépen sárgul a gyomirtótól. Folytattam az ásást, a negyedével el is készültem. A nagyja gyökereket kidobáltam, de nem törekedtem tiszta munkára. Az a lényeg, hogy kihajtásra késztessük az alvórügyeket, és akkor kap még egy adag mérget. Remélem annyi elég lesz. Nem szívesen gyomirtózok, de tavaly télen az acattal szenvedtem. Kiástam. Sokszor. Aztán hagytam kihajtani, hogy élje fel tartalékait. Aztán szőnyeggel 3-4 hétre letakartam, hogy dögöljön meg. Ezután leszedtem a borítást és volt pofája ereje kihajtani. Újra ástam, takartam. Megint kihajtott. Aztán Feri mérges lett és lefújta. Azóta nem láttuk. Legalábbis ott nem. Az idő pedig sürget, mert korán, márciusban akarok oda palántázni káposztaféléket. Szóval ások, amikor csak tudok, mert nagyon rákaptam az ízére. Erőnek erejével kell abbahagynom. Csak még egy sort. Csak még egyet. Aztán még egyet. Közben őszapóék jöttek és időztek el a körtefákon. Kipróbálták az új etetőt, hintáztak a cinkegolyókon, veszekedtek a cinkékkel, aztán amilyen gyorsan és hangosan érkeztek, olyan gyorsan és hangosan álltak tovább.
Még szedtem sörretket, finom, zsenge, egészséges gyökerek vannak még az ágyásban. Visszatakartam a hidegágy salátáit és a magas verbéna palántáimat fátyolfóliával.
Ma elkezdtem a magokat átnyálazni, és van egy hozzávetőleges, csak a vetésforgót és némi társítást alkalmazó hozzávetőleges ültetési tervem és bevásárlólistám. Sőt arra is rájöttem, hogy januárnak már a negyedik hete ér lassan véget, úgyhogy kell szóljak idejében erről is.
Megjegyzések
Már most megfeszített munka. Ez nem függőség, hanem szorgalom. Sajnos én csak nézek ki az ablakon két orrfújás, és két köhögési roham között. Ásnák ha tudnák. Ma meg már szállingózik a hó. Úgy hogy én még nem vagyok "függőség alatt."
További jó munkát nektek!!!!
Nálunk ősszel felásódott, és már meg is lett sózva alaposan nyuszibogyóval. Max árpánk és zabunk is lesz a veteményesben :D
Amikor ideköltöztünk, hajdanában, annyi tarack volt a kertben, hogy az ásó nem ment bele a földbe a rengeteg gyökértől. Egy kb tíz négyzetméteres ágyást KÉZZEL!!!! kitakarítottam, aztán azt mondtam kövi évre, hogy akinek nyolc anyja van, és mind egy utcában lakik. Glialka az én barátom, tavasszal, vegetációs időben, amikor intenzív a növekedés lefújtam, kb tíz nap után úgy nézett ki, mint amin végigmentek lángszóróval. Simán felástam, és utána mehetett a palánta. Azóta persze, jövöget befelé, mindkét oldalon gaztenger van csak, de azzal már elbírok :D Úgyhogy hajrá Meli!
Fernel, szerencsére ez nem nagy terület, a tavalyi eperágyást verte fel a tarack. Max 25 nm, de tudom, hogy gyomirtó nélkül nem mennénk semmire.
Én is vadászom a magokat és a címeket, egy csomó szőrén szálán eltűnt, pedig van restanciám bőven. Küldd el légyci a címedet emailen, mert csak a borítékon volt meg, azt meg nem találom, eltettem jó helyre, halálom után a dédunokáim fogják megtalálni. Valahol. És majd filózhatnak, hogy ki is volt...?
Petra