Olyan lassan vánszorog az idő. Olyan türelmetlen vagyok. Szégyellem bevallani, de az elvetett paprikamagok dobozkáit már a születésük utáni harmadik naptól vizslattam és aggódtam, miért nem bújnak. Pedig tudom, hogy egy-két hét kell nekik, mégis kutattam a kis kampócskák után. Egy örökkévalóságnak tűnt ez a két hét, mire elődugták az orrukat. Az egy héttel később vetett paradicsomok is megérkeztek.
Így áll minden paprika és paradicsom
.
A padlizsánok viszont még nem mocorognak.
Most, hogy már megnyugodtam a kelést illetően, akár dolgozhatnék is kint.
Megjegyzések
Ezek szerint azért kell hozzá pár év:)
Még a virágokkal vagyok így,de ha vetek,akkor néha még meg is kapirgálom körülöttem,hátha jobban látszik.:)))))
Mi tegnap szórtunk el virágmagokat, és ma, mikor hazaértem, első utam a balkonládákhoz vezetett... :D
Kevés a fény.
A tieid szépek.