Sűrű május

Tegnapelőtt végre kiültettem a paprikapalántákat. Még vannak zellerek, de nagyrészt megszabadultam a növendékektől. Lassan úgyis kezdhetem az őszre valók nevelését. Vetettem cukkinit, kukoricát még nem. Az uborka egyelőre makacsul hallgat a földben, de a cékla már mutogatja magát. Mindkettőt az esők előtt vetettem. Az első borsó szüret erre a hétvégére tolódott, a meleg talán felhizlalja a szemeket. 
Tegnap este elültettem a mályvacserjéket. Balraszomszédék felé kerültek a drótkerítés mellé sövénynek. Itt már elkezdtem egy piros hóbogyó sövénykét, úgyhogy egyelőre felemás a kép, és lehet marad is. De az is elképzelhető, hogy holnap nem úgy ébredek fel fél ötkor, hogy meg kell kapálnom a paradicsomágyást, hanem úgy, hogy mégis kiásom az alig 2-3 hónapja ideültetett hóbogyókat és egységesítem a bandát. 
Kapáltam is, ahol lehetett, a föld teteje már betonkemény, úgyhogy muszáj is, mert megszökik a repedéseken keresztül a nedvesség. Locsoltam is. Palántákat és a vetéseket, hogy ne száradjanak el a nagy melegekben a csírák. Remélem meghálálják, mert egy-egy kör kanna víz között a megfutamodás nem ötletszerűen, hanem komoly szándékként ette be magát a fejembe, miközben szúnyogok százai döngicséltek a fülembe és falatoztak pólón, nadrágon keresztül is a felhevült, sós bürkémen. Reggel jól be is kentem magam riasztóval, de mondanom se kell, hogy felesleges volt. A reggelire nem jöttek el.
Ilyenkor szokott a kert a fejemre nőni. Próbálok résen lenni, karbantartani, tisztogatni, rendezni a terepet, de az olyan unalmas. Ma feldobom magam egy kis fűkaszálással, mert a csalán, és a fű már combközépig ér a gyümölcsös egyik felén. Utána pedig ide fogom ültetni az arasznyi szerb luc gyerekeket, hogy a cédrus ne legyen magányos.
És persze nézelődöm is. Többet, mint kellene.

 Fáklyaliliom.
Eden.


És tegnap Feri egy piros szem gyümölcsöt dobott a számba, ami finom édes volt. 
-Az első szem saját cseresznyénk!-örültem.
-Nem. A második. Én már tegnap loptam egyet.-így ő.
És ki más, ha nem ő. Megrögzött kukkoló, mindent ő fedez fel először, neki nem lehet újdonságot mutatni a kertben. Rendszeres őrjáratokat tesz a kedvenc helyein, esti programjai közé pedig a  kertvégi macskabagoly só megtekintése szervesen illeszkedik. Nem csoda, ha virágzástól eddig figyelemmel kísérte a három szem szomolyai fekete cseresznye sorsát. A fát négy éve ültettük. Jó választás volt.




Megjegyzések

Mamka üzenete…
A fáklyaliliomod már így virágzik?????Hihetetlen!
Azt hiszem a mi kertünk valamilyen késői időszakaszban maradt.
A cseresznye sok, de még nagyon apró.Tavaly sokkal szebb volt. Talán a napocska meghízlalja őket.
florentine üzenete…
tegnap kiültettem a San Marzanot, és idén először nem vagyok biztos benne, hogy lesz belőle valami. eddig még a gondolat se merült fel bennem soha. jó, hogy küldted a magokat, azok még kicsik, maradnak az ablakban, amíg meg nem erősödnek, aztán majd szálasan kiültetem.
Juhmeli üzenete…
Mamka, csak az egyik tő liliom, a másik még csendben van.

Van még ideje annak a cseresznyének. Én is várom a hizlalást. A borsónál.:)
Juhmeli üzenete…
Florentine, én nagyon bízom benne, hogy nincs még késő és lesz termés, bár néha megfordul a fejemben, ahogy nézegetem a kis palántákat, hogy az őszi paradicsomszüret már nem az igazi... De hosszú még az idő addig.
Eszterkertje üzenete…
Köszönöm neked az újabb vidám perceket :o) Nekem is kétségbeejtően fejemre nőttek a gaz gazok, nem lehet legyőzni őket, előbb az a rengeteg eső, most pedig ez a meleg... :o(
Juhmeli üzenete…
Eszter, szerintem senki nem akarja tudni, de neked elárulom, hogy az alfelem, ami munka közben a legmagasabban hordott testrészem, szóval olyan, mint a legfinomabb túró rudi ruhája. Pont olyan, csak kevésbé élvezetes.:)
Eszterkertje üzenete…
:D :D :D
Én meg úgy nézek ki, mint aki 77 feldühödött macskával verekedett, ahogy gyomlálás közben agyonkarmolásznak a rózsák és egyéb szúrós gazok. :0)
Hobbikertész üzenete…
Nagyon szép a kert!
Az enyém megint megbukott... :D
Juhmeli üzenete…
Hobbikertész, sajnálom. Melyik tantárgy nem ment?

Népszerű bejegyzések