Két adag borsó közé becsempésztem egy kis zümmögést.
Muszáj volt utat nyitnom.
Csepp a tengerből.
És egy darabig nem kell a fűnyírás miatt aggódnom, Bálint önjáró lett:
Megszállott fűnyíró.
Lepedő alatt.
Napi két fürdetés és három garnitúra ruha,
de a mókik élvezik.
Megjegyzések
Milyen jól megoldottátok az árnyékolást, tök jól néz ki!
Csinos kis fűnyíró-emberpalántád van!))))
Huha de gyönyörű ez a /karácsonyi/ kosár a levendula kötegekkel együtt, jó hogy lefotóztad.
Jaj, az a kosár levendula! Gyönyörűűűűű!!!
Idén először talán csinálok is valamit a levendulával, nem csak bedugom egy használton kívüli párnahuzatba. Bár készítettem belőle szirupot is, de nem használtam semmire. Kreatívabbnak kellene lennem.
Nem ittátok meg a levendulaszirupot? Pedig igazán nagyon finom és idegnyugtatónak is kiváló :o)
A lepedő tényleg nagyon jó szolgálatot tesz, és élőben is mutatós, ha eltekintünk a szépséghibáitól, ami miatt leselejteztem. Apró lukak, amiket a szemfüles mókik apró ujjai jól megdolgoztak...:)