Olyan rég volt, hogy már nem is emlékszem.
Délelőtt nem esett. Gyorsan le is toltam a füvet az udvarban. Igazából nem is fű volt, hanem virágzó fehér here az egész, tele méhecskével. Aztán megmetszettem a rózsákat és elkezdtem visszavágni a tavasszal elvirágzott évelőket: a gólyaorrot, a pipitért, a küllőrojtot, a harangvirágot.
Aztán megindult eleredt az eső. A fiúk csiszoltak és festettek a garázs oltalmában.
Végül megérkezett a teljesen környezetbarát és örökmozgó takarítógépünk. Panda névre hallgat, és állítólag macska, aki jelenleg a könyökömet nyalogatja és Ferit terrorizálja egyszerre, aki szerint állandóan zörög, de legalább már az összes radiátoromat és szekrényemet lepókhálózta.
Megjegyzések
Dominika, sajnos semmi kalandos, de majd jövök.