Spárgát ültettem

Ha valaki megkérdezné, hogy melyik részét szeretem a legjobban a kertnek, könnyű lenne válaszolni. Pedig szerethető részletek már bőven vannak. Az előkert az ibolyáival, a gyöngyvirág-tengerével, vagy a hortenziáival, amik elsőszámú kedvenceim. Vagy a mindig változó, önálló és önkényes évelőágy. Vagy a ház köré árnyékadónak ültetett, de most még törékeny kis fák. Az igazán mutatós kiserdő. Vagy a gyümölcssövényben növekvő csemeték. A nagy gyümölcsös a spontán virágos réttel, a fűzfával, ami alá már be lehet bunkizni. Esetleg a még csak oszlopokkal jelölt, de egyre valóságosabb titkos zug, a rózsakert. A szívem csücske mégis a veteményes. Botladozó betonköveivel, a bejáratát jelző borókákkal, a levendulákkal, a rengeteg erőfeszítés helye sikerért és kudarcért egyaránt.
Erre a héten jöttem rá, valamikor a negyedik 30 centi mély gödör tájékán, miközben a szúnyogok örömmel döngicséltek a vacsorájuknak. Mert a héten pakkot kaptam kincsekkel, gyönyörű spárgatövekkel Edinától. Így visszatértem a régóta hanyagolt veteményesembe. Csináltam egy új ágyást a régi mellé és pótoltam a régiben is a hiányt.
Spárga gyöktörzsek.

Négy évvel ezelőtt magról neveltem fel néhány magoncot, Mary Washington fajtát. Most 'Jersey Giant' érkezett. Mindkettő zöld sprága. Próbáltam tartani magam a mellékelt útmutatóhoz, hiszen igazán hozzáértőtől kaptam, így megbízható forrás. Egy sorban 30 centinként követik egymást minimum harminc centiméter mély gödrökben a tövek. A 30 centi mély, az nagyon mély, szinte beestem az ásóval a gödrükbe, ami mellé térdelve még egy kis kutyamunkával szedtem ki a földet, ugyanazzal a mozdulattal elásva a mérőszalagot, amit a következő gödörnél állva már nem találtam a sötétben. A gyökerek szétterítve, rügyekkel felfelé fordítva, marhatrágyával kevert földre helyeztem, kicsit meglocsoltam és félig takartam a gödrüket földdel. 

Két sor között 1 méter távolságot tartottam. A spárgát ilyenkor ősszel kell trágyázni, ez határozza meg a következő évi termést. Az új tövekről jövő tavasszal még nem szedhetünk, hogy erősödjön a növény, mert most még csak 2 évesek, hanem majd két év múlva tavasszal. A régiek viszont reményeim szerint már szépen fognak teremni jövő tavasszal, mert már felnőttnek számítanak, a maguk négy évével.
A felnőttek ilyen nagyra nőnek, ezért kell a nagy távolság.

A spárga, ahogy öregedik, úgy nő a gyökérzete is, és emelkedik a felszín felé, ezért a viszonylag nagy ültetési mélység. Szereti a tápanyagot és utálja a konkurenciát, fontos a gyommentesen tartása. Nálam ez az egyetlen tiszta ágyás, vastagon szalmával takarva. A kedvenc kertemben.



Megjegyzések

Edina üzenete…
Ez igen, de szépen követted az utasításokat.:) Biztosan meghálálják a gondoskodást.Az elültetett mérőszalagon jót mosolyogtam, mi a héten egy évekkel ezelőtt elásott csavarhúzóra bukkantunk. :)
Hedvig üzenete…
Sok szerencsét hozzájuk, nekem is van egy tövem. Eddig még sajnáltam enni róla.
Juhmeli üzenete…
Edina, remélem még használható.:) Nekem a spárgaágyásból idén 2 kedvenc konyhakés került elő. Fogalmam sincs hogyan, mikor, miért. De örültem, hogy én találtam meg őket.
Juhmeli üzenete…
Hédi, olyan fiatal a spárgád, hogy sajnáltad? Nagyon finom. Tavaly csak kóstolóba szedegettem róluk. Sokszor csak 1-1 síp nőtt, azt ott helyben elropogtattam a veteményesben...
Petra üzenete…
Nagyon figyeltem. Mondhatni memorizáltam:)

Petra
Dominika üzenete…
Jaj, Meli, te még erről a témáról is úgy írsz, hogy én jókat kuncogok közben. Eszemben sincs spárgát ültetni, nem mintha amúgy lehetőségem lenne rá, de teljesen megjegyeztem, hogy kell csinálni.
Juhmeli üzenete…
Petra, reméltem is, hogy nagyon figyelsz.:)

Dominika, örülök, és tudod, ki tudja, mit hoz a jövő. Még hasznos lehet.:)