Hogy egy kicsit naprakész is legyek

Visszatértem a szívtelenül elhagyott veteményesbe. Először csak egy pár négyzetméterbe guggoltam, kihúzkodtam az elfagyott paprikabokrokat, felástam az ágyásukat, és elegyengettem, majd őszi fokhagymával népesítettem be. Nem mondom, hogy mások is most csinálják, de nekem most volt meg rá minden, ami kell. Idő, erő, kedv, ihlet. És a kesztyű. Nem is. A KESZTYŰ. Jó melegen tart, nem ázik át, tiszta marad a kezem, nem szúr át rajta a csalán és egyéb gazak, még az acat sem. Formára és méretre is pont jó, és egyenlőre elég tartósnak tűnik. Nem is tudom, hogy élhettem eddig nélküle. Munka közben újra meg kellett állapítanom, hogy szeretem a kert minden zugát, de a szívem csücske örökre a veteményes marad. Ott tényleg ki tudok kapcsolni, le tudok nyugodni, még akkor is, ha cseppet sem mondható rendesnek, rendezettnek, jól termőnek, praktikusnak. Akkor is. 
Ha már így belejöttem, és munka közben még inkább elkapott a tettvágy, letakarítottam teljesen az egyik felét. Kiástam, amik még várakoztak a sorukra, céklákat, gumós zellereket és a nagy verbénasövényt. 
 Két sor zellert szedtem fel, ezek az első utasok csak.
Két sor céklát ástam ki.
A zöldségek egyelőre kukászsákokban várják tovább sorsukat. a virágok pedig ideiglenesen a rózsakertbe költöztek. Hogy miért, mikor az évelőágyba szántam őket? Mert a rózsakert fel volt ásva, volt benne hely a sok bébibokor között. Az évelőágyba majd tavasszal, a nagy átalakítás során fognak kerülni, ha minden igaz.
 Hajtanak mindenhol.
Még mindig rengeteg bimbót hoznak.

Ezek után kitépkedtem a gazokat, felszedtem a paradicsomkarókat, kihúzkodtam a paprikaültetvényem tagjait. Másnap nem tudtam mozgatni az ujjaimat, annyira fájtak Feri alaposan felrotálta ezt a részt, hogy vöröshagymát is dughassak bele. Ez a tervek szerint meg is történt. Azóta viszont zimankó van, tegnap még napközben sem volt több 4 foknál, és reggeltől fűtünk estig, de még nem éjszakáig. Ezt nem panaszként írom, hanem, mert ez egy kerti napló. A hétvége óta szinte minden nap volt talajmenti fagy. 
Ilyen volt.

Ilyen lett.

Tegnap pont gondolkodtam is rajta, hogy tuti nem vagyok normális, más már csak kanapé-kertészkedik, én meg boldogan járok minden alvásidőben játszani a kertbe. Magasröptű gondolatmenetemet ekkor kopogás szakította félbe. Nyitom az ajtót csokikrémes szájú, lábszáramon kapaszkodó Bálinttal. A lépcsőn Jobbraszomszéd néni áll jól beöltözve, sáros kezében újságpapírba bugyolált salátapalántákat nyújt a hidegre kirakott tortás sámli felett. Rögtön megnyugodtam. Minden rendben van velem. Szóval ma salátát palántáztam a vöröshagyma sorok közé. Úri dolgom volt. Csak felhúztam a szuper kesztyűmet, fogtam a palántákat és ültettem. Semmi előkészítés, eszközhurcibálás, elfáradás, mire ültetnék, meg ilyesmi. Csak ültettem. A kacsák tömörítettek, iszapolni is akartak, de megkergettem a feneküket. Fene nagy lelkesedésemben elvetettem fél kiló 'Rajnai törpe' borsót is. Nagy kapányi mélységű és szélességű árkokba szórtam a magokat, nem egy sorba, hanem sávban. Bevált a tél alá vetés az elmúlt években. Csak ezekről a borsókról szüreteltem finomat és sokat. Ennél többet nem is vetek, ha szépen megmarad és kihajt. Ez a mennyiség nem elég egész évre, de kitart valameddig és nem kell belerokkanni a szüretbe és a feldolgozásba.
Gilisztára várva.

Téli ágyások.

Még vissza van a veteményes másik felének letisztítása és felrotálása. Ugyanitt vár még rám a szedersövény és néhány átültetnivaló. És akkor a veteményes háborítatlanul aludhat tavaszig. 
Ilyen nagy lett a veteményes végébe tavasszal telepített fagyal sövény.



Megjegyzések

Aranyalma üzenete…
WOWWWW! Jól nyomod! Én már a varrógépen zakatolok vagy egy hete, a kerttel együtt a kertészkedős agyam is pihen. Múlt pénteken kipakoltam a karácsonyi motyó nagy részét, mert kicsit benéztem a naptárat és azt hittem, hogy múlt vasárnap lesz advent első vasárnapja.....Semmi gond, legalább látom, hogy mi az ami még elférne és időm is lesz megcsinálni.
Juhmeli üzenete…
Aranyalma, varrógép nálam is beüzemelve, első rókapárna (tiédről koppintva) kész és használatban. Neve Óka lett.:) Jó készülődést, már a következő rókabőr nekem is ki van készítve, de lehet, ma rózsakupacolás lesz a játék.
BoGyo üzenete…
Jó sokat dolgoztál!! Nagyon mutatós lett az eredmény! Anyósomtól kaptam borsó magot tél alá vetni. Még nem próbáltam eddig. Ő is csak áradozik róla, hogy mennyivel szebb termése van, mint amit tavasszal vet el.
Kíváncsi leszek. Csak végre jussak ki a kertbe.
Jó varrást:)
Andrea üzenete…
Meli most is ügyeskedtél mint mindig! Milyen az a csodakesztyű, mesélj róla, és fotózd is le lécci, lécci!
Én pamutkesztyűre húzok fel orvosi kesztyűt, de persze ez a felső-kesztyű elég könyen szakad.

Én is ilyenkor szoktam - az idén elhanyagoltam eddig - borsót, hagymát és fokhagymát vetni. Szerintem is jobb termést kaptam az ilyenkor elvetett borsóról.
Juhmeli üzenete…
BoGyo, tényleg sokkal zsengébb, nem öregedik olyan hamar, és semmi kártevő. Még a nagyon hideg telek alatt is rendben volt. Nekem sokkal hamarabb nem szokott teremni, kb két hét, a tavaszi vetéshez képest, de a minősége klasszisokkal jobb.

Az, hogy elkezdtem kontárkodni a varrógéppel a te hibád.;) Legalábbis nagyrészt. Ezer köszönet érte!
Juhmeli üzenete…
Andrea, küldök majd fotót, helyi háztartási boltban vettem. Eddig utáltam a kertészkesztyűnek árultakat, bár hébe-hóba vettem belőlük, de nem váltak be, kényelmetlenek voltak és néhány használat után szétszakadtak. Ez bírja a strapát és kb 300 Ft volt.
Petra üzenete…
Szabályosan guszta lett az a veteményes:) Ilyenkor mindig elálmodozok, hogy majd jövőre én is csinálok, aztán valószínű megint annyiban marad:)

Hogy ki mennyire normális: Én ma rózsát fogok ültetni. Tutira.
Juhmeli üzenete…
Petra, annak még itt van az ideje. Én még mandulafát és almát szeretnék ültetni, meg át néhányat a veteményesből, hogy ne foglalja a helyet.

Hát csinálj egy minit, pár sort. Hátha elkap az érzés még jobban.:P

Népszerű bejegyzések