Gondolatok kertgondozásról

Talajmunkák

  • ásás, kapálás: A rendszeres kapálás megakadályozza, a talajfelszín kérgesedését, a mély repedések kialakulását, a termőréteg tömörödését, biztosítja a talaj szellőzését és hozzájárul a finom szemcsézettség javulásához. Kezdetben nem nagyon kapáltam, nem ástam és nem azért, mert mindenkinél okosabb akartam lenni, vagy, mert lusta voltam, hanem mert egészen beleszerelmesedtem Gertrud Franck  Öngyógyító kiskertjébe. Azt olvastam, ami biztos igaz is, csak nem nálunk és nem most, hogy nincs szükség a talaj bolygatására. Nincs rá szükség, mert a vastag mulcsréteg garantálja a fenti jellemzőket. És én akartam vastag mulcsréteget. Praktikusnak hangzott, kényelmesnek és gyorsabbnak is. Csak nem volt miből. Idő se nagyon volt rá, így az első pár évben elmaradtak a talajmunkák. Az ágyások földje pedig egyre keményebb, feltörve egyre rögösebb lett, nem lehetett kényelmes ágyat vetni a magoknak benne. Minekután még a gazok is elborítottak, muszáj volt valamit tenni. Ősszel a házak körüli  kis kertekben, mindig jó érzéssel töltött el látni, hogy az idősek nagy, zsíros falatokat harapnak az ásóval és ritmikusan sorakoztatják a hátukra fordított szeleteket az ágyásba, tudtam nekem is ez kell. Visszaadni a levegőt és a fényt az ágyásokba. Elég lassú munka volt, mert tömör, nehéz, vizes a földünk. Nem is sikerült mindenhol megcsinálni, de legalább már elkezdődött. A legjobb volt a kapálógéppel is átdolgozott ágyásokban vetni. Itt porhanyós, apró morzsás, rögök nélküli földben szebben, egyenletesebben keltek a magok. Szóval vissza a hagyományokhoz. Az öngyógyító kerthez nálunk más út vezet, muszáj bolygatni a talajt.  Az, hogy milyen talajadottságaink vannak, jelzik a kertben elterjedtebb gyomnövények. Nálunk rengeteg csalán nő, ami azt jelzi, hogy sok tápanyag van a talajban. Hasznosítható gyógynövényként, zöldségként, a katicák és a kacsák is szeretik, de nehéz kiirtani. Sok a tyúkhúr, ami szintén jó hír, finom embernek és állatnak. A gerlék imádják a magját csipegetni, mi szeretjük a zsenge kukoricára emlékeztető ízét. A számunkra sok bosszúságot okozó disznóparéj a nehéz, de jó vízellátottságú talajok jellemző gyomnövénye. Én a veteményesben sokszor meghagyom még a pitypangot is, mert jó hatással van a talajra és levelét mi a kacsákkal együtt is elfogyaszthatjuk. Tömör nedves talajon, mint a miénk is érdemes délelőtt kapálni, mert levegőhöz juttatja a földet és ilyenkor tud egy kicsit száradni is.  Laza, száraz talajon inkább délután dolgozzunk, hogy a nedvességet a talaj meg tudja tartani, és a déli forróságban ne száradjon ki. Azt hallottam valahol, hogy egy kapálás felér két öntözéssel, sőt még jobb is, mert öntözéssel sokszor épp az ellenkezőjét érjük el annak, amit szeretnénk. Rontjuk a talaj szellőzését, tömörítjük, kimossuk a tápanyagokat. 
  • mulcsozás: Alkalmazása rengeteg előnnyel járhat. Megakadályozza a talaj kiszáradását, a talajfelszín nem iszaposodik, nem keményedik meg. Bomlásával táplál és kedvez a talajéletnek is. Különösen a laza, száraz talajon ajánlott. Ha tömör, nedves földön alkalmazzuk, az nehezebben melegszik át, lassabban szárad és  kerül művelhető állapotba, valamint elősegítjük a csigák elszaporodását és a gombásodás veszélye is nagyobb. Nem megfelelően alkalmazva kedvez a tarackoló gyomok sunyi elterjedésének is. Bár nálunk a használata balul ütött ki, de nem a mulcs hibájából. Még mindig szívesen alkalmaznám és fogom is, de nem az egész kertben, hanem leginkább a palánták körül.
  • trágyázás: A természettel együttműködő kertművelésben valójában felesleges a műtrágyázás. Ez azt jelenti, hogy komposztálunk, mulcsolunk, zöldtrágyát használunk és megfelelő vetésforgót alakítunk ki. Így humuszban gazdag talajt biztosíthatunk a kertünknek. A növények jó kondícióját növényi trágyalevekkel is biztosíthatjuk. A csalánlé nitrogénben, ásványi anyagokban gazdag, javítja a növények ellenálló-képességét, így a rovar és gombakártevőknek nehezebb dolguk lesz. Ha még mindig szükség van valami pluszra, azt érett, szerves trágyával pótolhatjuk. 
  • komposztálás: A komposztot félárnyékos helyen gyűjtjük egy évig. Lehetőleg minél apróbbra kell vágni a belekerülőket, hogy a lehető legnagyobb felületet biztosítsunk a mikroorganizmusok számára. Lényeges még az is, hogy a nedves és száraz összetevőket keverjük, rétegezzük. Ha éppen nincs száraz anyagunk, pótolhatjuk kartonpapírral. Ha a komposztálót avarral, vagy csak szárazabb anyaggal töltjük meg, kevés vízzel locsoljuk meg. A bomlási folyamatokat meggyorsíthatjuk úgy, hogy már érettebb dombból keverünk az új rakásba anyagot.  Állati eredetű és feldolgozott élelmiszer ne kerüljön bele. A halmot télen forgatjuk át. Ilyenkor gondoljunk arra is, hogy a sünök itt verhettek téli szállást maguknak. Sőt a lótetvek is. Azok testi épségét ne féltsük. Az érett komposztnak nincsen rossz szaga, kellemes, nedves, erdő illata van. Kellemetlen szaga a rosszul szellőző, rothadásnak indult halomnak van. Az érett komposztot ősszel forgatjuk a földbe. Ha a komposzttal egy időben ültetjük el a növényeket, akkor gyorsabb növekedésre számíthatunk, de a gombásodás veszélye is megnő.
Veteményes 2013 április



Megjegyzések

Névtelen üzenete…
A mulcs legnagyobb gondja szerintem is a csigák. Olyan szuper élőhelyet biztosít nekik mint a Ritz.
A komposztálás folyamatát felehet gyorsítani ha rendszeresen átforgatja az ember. Így jobban is szellőzik.
Van még valami amit idén kiakarok próbálni ez pedig a részeges komposzt.
Youtubon találtam a lényege, hogy némi sörrel (meg mással) locsolja meg. Én ezt annyiban módosítom majd, hogy élesztős cukros vízzel fogom kezelni. Meglátjuk működik e.
Oliv Flower üzenete…
Még nem próbáltam TM szerinti részleges komposztot, de a cukros vizet nagyon szeretik a hangyák - nem lesz abból baj?.
Komposztérés alatt gyógynövényes "teákkal" szoktam meglocsolni a komposztot - kamilla, kakukkfű (ebből keveset mert antibakteriális tulajdonsága is van), édeskömény, borsikafű stb.
A mulcsot próbáltam, de nekem sem jött be - csiga és a lótetű és pincebogár problémáink lettek.
Juhmeli üzenete…
The Man, azt már én is láttam, hogy vizelettel öntözik, meg gyorsító/indító kultúrákról is olvastam, de az élesztős módszerről még nem. Majd figyellek, mi történik nálad.
Juhmeli üzenete…
KM, én eléggé bukdácsolok komposzt témában, rakom, ahogy jön, de a legnagyobb bajom, hogy belemásznak a gazok, a nagy csalán, a folyófű, és megfertőzik a gyökereikkel.
Hedvig üzenete…
Témánál vagyunk, csak kapkodom a fejem... Részeges komposzt? Kaphatunk linket?
Józsa Kata üzenete…
Nagyon tetszik, hogy ezekről írsz, Meli.

Ezt a "nem ásni" témát eléggé vaskalaposan kezelik skszor manapság a "fentartható gazdálkodók", de én is azt gondolom, hogy nem alkalmazható egyformán minden talajnál.

És ugyanez van a mulcsozással is. Sajnos.

Mi tavaly először készítettünk komposztot, és, legalábbis ami az állagát, színét, illatát, stb. illeti, nagyon tetszett nekem. Nem kevertük soha, csak raktuk egymásra tavasztól télig vegyesen a fűnyesedéket és a lombot, meg némi földet, decemberre egészen kellemes illatú föld lett belőle, legalább a láda alsó részében. De muszáj lesz még egyet készíteni, eggyel nem igazán tudom, hogyan lehet megoldani, mert ugye bontani is kell.
Juhmeli üzenete…
Hédi, ha lesz link küldöm.

Kata, külön öröm, ha egy képzett szakmabeli is egyetért a megfigyeléseimmel. És az is igaz, amire te is rájöttél, a jóból nem elég = egy komposztdomb nem elég! És tényleg fontos földet is rakni bele, attól gyorsabban lesz még jobb anyagunk.

Józsa Kata üzenete…
Ja, ezzel a "részeges komposzttal" nekem az a bajom, hogy tudtommal az élesztő a gombák működését/szaporodását segíti. A komposztban viszont baktériumoknak kell dolgozni, nem jó, ha ott gombák szaporodnak...
De amúgy nem ismerem, nem is hallottam róla, csak így látatlanban véleményezem, hogy marhaság. De ezzel nem akarok senkit bántani, ez a magánvéleményem, és megnézem majd szívesen azt a linket, mielőtt a magánvéleményemet nagyon messzire ordítom :)