Az sem titok, miért.
Ma nem fagyott le a lábam, mikor bebújtam az ajtó elé állított gumicsizmába. Ez már önmagában is elegendő az ünneplésre, de még nincs vége. Azért is, mert tegnap a feketerigó éneke fogadott hazaérve a munkából. És még azért, mert ma vetettem el az első magokat. Karalábét és kelkáposztát. Ez a hét az ültetések, vetések hete lesz, ha az időjárás engedi.
Egyéb hírek:
Cicuka azóta nem tojt tojást.
A kacsák sem. Pedig ma Kacival és Bálinttal átfésültük a 2000 négyzetmétert. Sajnos elég gyorsan végeztünk. Örülnék még egyszer ennyi területnek. Igaz, nem tojáskeresés céljából.
Megjegyzések