..., hogy milyen is volt a hét, mert nemcsak falusi wellness volt a talicskában pipishow-val kísérve, és nem csak szalmavár építés. A csibéktől eltekintve csend van. Törpemóki alszik, nekem pedig a házimunka helyett cincoghatnékom támadt, mert nincs itthon a macska többi móki.
A csibék még mindig kelnek. Már nem tudom követni hányan vannak, melyik fajtából mennyi. Csak azt tudom, hogy négy újszülött pogózik megint a keltetőben, a többiek pedig már egy tágas dobozban, az infralámpa alatt teszik azt, ami a csirkék dolga. Van közöttük saját tojásból kelt, a legtöbben rendelt australorpok, és néhány orpington.
Vetettem káposztaféléket, kelkáposztát, karalábét, kelbimbót, brokkolit. Az évelőágy üres helyeire gondolva virágokat, ligeti zsályát, borágót, izsópot, gigant kamillát, kleopátra tűjét, krémszínű kasvirágot. Letakarítottam az évelőágy nagy részét, még gazolni. ásni, kapálni, trágyázni, ültetni kellene.
Kapáltam a veteményesben, mert a föld teteje kiszáradt, mélyen berepedezett, a téli ágyások pedig elég gazosak már. A februárban vetett borsó elég hiányosan kelt. A zöldhagymák nagy részét a szökevény gyöngyös lelegelte. Már éreztem is a finom bosszú ízét, de aztán inkább csak megfodrászkodtam a szárnyukat. Már láttam retekcsírákat is, pótoltam a salátapalántákat és a spárga is szépen bújik.
Feri megcsinálta a lemosó permetezést bordói lével. Sajnos a barackok mostanra kivirágoztak, így kimaradtak, de az almák, körték, szilvák, cseresznyék és a meggy még belefért.
Tyúkország pedig csendesebb és egyszínűbb lett. A tyúkok facérok maradtak. Levágtuk a kakasokat. Hatan együtt 13 kg főznivalót adtak. Hiányoznak. A kukorékolásuk. A gondoskodásuk. A színpompájuk. Viszont nagyon finom volt a hétvégi ebéd belőlük. Lassacskán minden fajból, fajtából hozzájárulnak a tojók a mindennapi betevőnkhöz. Rendszeresen van egy-két kacsa tojás, néha gyöngytyúk tojás. A képen egy átlagos nap termése.
A kakasokon kívül rákaptam az ibolyára is. Nincs idén olyan sok a kertben, mert a nagy ibolyamezőre került a rózsakert, de azért gyűjtöttem egy kicsit kalandvágyból. Nagy részüket megszárítottam, kis részüket kandíroztam. Ez, mint kiderült nem az én időbeosztásomnak és kézügyességemnek való feladat, de megérte. Nagyon-nagyon finom! Feri is teljesen rákattant. Valahányszor a konyhában jár, bedob egyet. Még talán nyílik annyi, hogy kipróbáljam az ibolyacukrot és készítek egy kis ecetet is. Jövőre meg kipróbálom a szirupot és a zselét.
Hát ennyi volt a múlthét. Erre a hétre tervezem a barackfák metszését, az évelőágy rendezésének folytatását, a paprikapalánták szétültetését, még egy kis veteményezést és jó lenne bevetni fűvel a focipályának kijelölt területet,
Megjegyzések
Az ibolyás mindenféle tényleg finom tud lenni. :) A zselénél érdemes figyelni, hogy a zöld csészeleveleket leszedd, mert elrontja az ízét. Olyan igazi sziszifuszi projekt, mint az orgonafeldolgozás. :) Egyébként úgy látom nálunk is kevesebb ibolya lesz az idén (ugye a szokásos két hét késéssel jön minden odafent), lehet ez valami időjárási hatás.
Még sosrm kóstoltam ibolyát! Mindig csak gyönyörködöm bennük. De ha az ízük is olyan, mint az illatuk, akkor nagyon finom dolog lehet!
Tündérbogyó menne megsimizni a csibéket és imádja az ibolyát. Tavaly megkóstóltattam vele, azóta legeli a diófa alatti ágyást.
Köszi a praktikus tanácsot, jövőre kipróbálom, mert a manageremmel nem tudunk megegyezni, idén egyszerűen nem hagy se játszani, se dolgozni.:) Remélem nálatok belehúznak az ibolyák és sok finomság készülhet, ha van rá igény és kedv.