Nálunk is volt szeptember

..., és nem állt tovább nyomtalanul, bár mire elkaptuk a meleg napok ritmusát, már az októberi  eső veri az ütemet a hátunkon, de ezt kisgyerekes szülőkként már igazán megszokhattuk volna. Ugyanis mire kitanuljuk a mókikat, és rájövünk mit, mikor, miért, hogyan, addigra változtatnak a miérten, a hogyanon, a mikoron és változnak a mozgatórugók is.

A szeptemberi jó időt kihasználtuk, sokat voltunk a kertben. Az egyik fő munkám a veteményes elkerítése volt. Még nincs kész teljesen, mert a kapuk fejben sem készülnek hozzá, de a karók és a  csirkehálók már körbejelölték a lassan zsebkendőnyivé zsugorodott területet a szedersövény és a gyümölcsfasövény között, melynek felső részét Tyúkország, alsó határát a fagyalsövény adja és kitiltom belőle az állatokat, értem ezalatt a hat futókacsámat, akik fáradtságot nem kímélve tapostak  le és törtek össze mindent, mi a talpuk alá került. 
Feri megcsinálta az év utolsó sövény nyírását és az őszi-téli vetések helyét, ide került mák, salátafélék (minden, ami volt: spenót, madárbegysaláta, rukola, áttelelősaláta, cikória, endivia) és kalandvágyból sárgarépa, petrezselyem. Hagytam helyet későbbre fokhagymának és borsónak is.
Készül az ágyásom.
Mindig kapok virágot.


A mókik a kis kertjükbe tavaszi hagymásokat és folytontermő epret ültettek és innen szedik a pitypanglevelet a pipiknek, akik megőrülnek érte. Én szétkaptam egy kicsit a rózsakertet is. A tavalyi tövek közül egy nem fejlődött semmit, így kerestem neki más helyet, más pedig sokkal nagyobbra nőtt, mint vártam, így annak is költöznie kellett. A még mindig üresen álló, átmenetileg évelőkkel benépesített helyre pedig megvettem az első két Austin rózsámat ('Golden Celebration', és 'Benjamin Britten'), sokat vártam rájuk, remélem szeretnek majd itt élni. Az évelőkkel pedig az évelőágy üres területeit töltöttem fel.

Mókikert mókikkal.

Matyi évelőket ültet.

Leszedtük az almát és a paprikát is. Mostanra az uborkát már csak az állatok majszolják, paradicsomból már csak néhány sárga tartja a frontot. Zöldbabból is csak egy-két maroknyi jut, de a gyerekek szeretik szedni, még ha megenni nem is annyira. A kerti munkák a tizenegy hónapossal egyre izgalmasabbak és hajmeresztőbbek. Babakocsiban vígan elvan, a kerti terepet kifejezetten élvezi és rezegteti hangszálait a döccenőkön, de ha a látóterében azt érzékeli, hogy a  fő(legnem)kertész anyja orra hegye lejjebb kerül az csípője vonalánál, ami -lássuk be- elengedhetetlenül szükséges jógagyakorlat a legtöbb kerti munka elvégzéséhez, máris hangot ad magányosságának. A kocsi biztonságából kiemelve a hanghatások elégedett hümmögésekké szelídülnek, miután felfedezte mi minden ehető található környezetében, fű, vakondtúrás, elszáradt vagy virító virágok, zöldségek, és ínyencségnek a fényképezőgép lencséje is beválik, spárgában terpesztve, földig előrehajolva, elmélyülten  nyalogatva. A nehezített verzió jövő szezonban kezdődik, mikor is felgyorsul a mozgása, így majd csak alvásidőben lehet a konyha számára is hasznos kerti gyakorlatokat végezni.

No komment.

Idén az elefántormány bőségesen termett.

A cipő után étlapra került a füvek kalásza és a büdöske is.

Barkácsolásban sem volt megállás, a hajókunyhóra tető került a legnagyobb szeptemberi melegben, így büszkén mutathatjuk be életünk első befejezettnek nevezhető tetőjét. Az építmény nyílászárói és negyedik oldala még hiányzik, de a mókikat azóta nem sokat látjuk, így unalmunkban lomtalanítottuk és kitakarítottuk a szuterén két helységét. Most pedig a jól végzett munka utáni elégedettséggel és lelkesedéssel foglalom el magam bent és mindenre elszántan vágtam neki a ruhásszekrények tartalmának átválogatásához.
Bevált a tervünk, elfoglalják magukat.

Be is rendezkedtek.

Az állatok megvannak, jelenleg egy kerti tóval Tyúkország kellős közepén, egyébként pedig tollban gázolva, és nem azért, mert róka vagy aranysakál járt náluk, hanem mert készülnek a télre és vedlenek. Tojás is akad, nincs túltengés, de nekünk elég és Feri már kérdezgeti, mikor is csappantjuk meg a kakasokat.
Szökevény a rózsakertben.

Az őszi évelő ágy.
















Megjegyzések

Holdgyöngy üzenete…
Szeretem a kiskertészeidet elnézni, s ahogy közelítesz hozzájuk. Látom az utánpótlás sem marad majd el a nagyobbaktól.
mancoka kertje üzenete…
Csak ámulok és bámulok! Nagyon szép és jól átgondolt lett a bárka, különösen a hajókunyhó része. Nem is csodálom, hogy jól érzik magukat ott, igazi gyerekparadicsom!
Matyi ültetős képe (nálam) mindent visz! Látni rajta a csibészséget. Jól érzed, hogy a következő év "mozgalmasabb" lesz vele, akkora marad neki az igazi kert felfedezés.
Eredményes volt a szeptemberetek, nagyon szép a kertetek.
Juhmeli üzenete…
Holdgyöngy, igen a törpemókus is hasonszőrű, ízlése pedig Katikáéra hajaz egyelőre, ő volt nagy föld/fű fogyasztó.:)
Juhmeli üzenete…
Mancoka, tényleg nagy betyár, szeret huncutkodni, hogy jól megkergethessem a pelenkáját. A bárkát tényleg szeretik, a legtöbbet persze a függőágyat használják, és itt zajlanak a kupaktanácsok is.

Népszerű bejegyzések