Már nagyon vágyom rá, hogy azt csinálhassak, amit akarok. Hogy porszívózhassak, ha akarok, hogy port törölhessek, ha akarok, vagy lemoshassam a konyhaszekrényt, ha akarom, vagy dolgozgathassak a kertben, vagy kenyeret süthessek, sőt mostanában egyre többször kap el az úgy sütnék valami finomat érzés is, pedig arra aztán igazán nem volt még példa. De nem lehet. Mert éppen akkor valami mást kell csinálni. Szóval, amíg az akarat, a lehetőség és az energia nem esik egybe bizonyos csillagállásokkal, addig leginkább csak nézegetem a vágyaim tárgyait.
A rózsákat, melyek közül néhányan már túl vannak az idei bemutatójukon, míg mások, most csapnak a lovak közé. A zöldségeket, ahol már diónyiak a kis karalábék és padlizsánok. Ahol már felszedtük az őszi fokhagymát és megettük az első cukkininket is. Ahol megtörtént az elsőként kiültetett paradicsompalánták kacsolása, és a kacsok egy része már befőttesüveg vízben lógázza lábát, és remélhetőleg ereszt gyökeret. Ahol a kalandvágyból vásárolt kis dinnyepalánta virágzásnak indult, Feri nagy örömére.
Érnek a bogyósok, a fekete ribizli, a fanyarka, a málna. Feri gondoskodásának köszönhetően beindultak a leanderek és a muskátlik. Megmetszettem a gyümölcssövényt, igencsak besűrűsödött. A mandula is hatalmas vízhajtásokat hozott. Ezeket letépkedtem, volt, amelyik már most kétméteresre nőtt. Feri a kapát ragadta meg és a veteményesben rak rendet egy-egy parcellában.
Még fogok vetni egy kis uborkát, de még répát, zöldséget, zöldbabot, meg még ki tudja mit, és már gondolkodom néha az őszi, téli ágyásokon is. Pedig még a rózsanád és a dália is várja a kiültetést. A kardvirágok szerencsések, őket Feri vette kezelésbe, lelkesen elültette és locsolgatja is szorgalmasan őket. Jó látni, ahogy szorgoskodik, szimatol, felfedez, örül. Idén tavasszal a rózsakertbe, nyárra a veteményesbe vetette be magát. Kezdek irigy lenni rá.
'Leonardo da Vinci'.
'Golden Celebration'.
Valami ilyesmire gondoltam:
https://hu.pinterest.com/pin/216595063304875201/
https://hu.pinterest.com/pin/261912534564234462/
https://hu.pinterest.com/pin/526358275182426193/
Mellé kell képzelni még a medencét és kész is. Egyszer. Valamikor.
Megjegyzések
Én az elsőt választanám. Sok sikert hozzá, ügyesek vagytok.
Marika
Csodás a kerted!
Az első mondataid szíven ütöttek. Eszembe juttattad azokat az időket mikor még dolgoztam. Most időm lenne minderre amit felsoroltál, de az energia bizony már szűkös.
Nekem is az első tetszik, mi is fehérre festenénk az ágyásokat, őszre talán megcsinálnánk.
A hétvégén megpróbálunk előkészületeket tenni a fetrengős-medencés placc ügyében, most ott tanyázik a fahulladékunk...
Jó lenne, ha sikerülne olyan szépet megépíteni, csak még nem tudom, hogy hogyan, miből.
Pont arra "jó", hogy az érő gyümölcsök el kezdjen rohadni a pára miatt.
"Már nagyon vágyom rá, hogy azt csinálhassak, amit akarok." Szerintem ezt már mindenki átélte aki kertes házban lakik. És nagyon lehet örülni ha eljön a pillanat.
Üdv.