Megérkezett a kuckós ősz, hozta magával a hideg szelet és a színeket a kiserdőbe. Míg más fák már régen aludni tértek, a japán juharok mostanra vették fel őszi ruhájukat. A narancs és lila színekhez a magnólia aranya csatlakozott. Egész évben szeretem őket, de mindig ilyenkor jut eszembe, hogy bizony ezért ültettem őket. Sőt, egészen közel a házhoz, teljes telekszélességben. Mikor hazaérek, ők köszöntenek, nem is akárhogyan, mögöttük szégyenlősen kukucskáló, rózsaszín rózsafejekkel.
Idén sokáig kitartott a meleg, igyekeztünk, hogy jól kihasználjuk. Elszállítottuk a törmeléket, elhordtuk, kiválogattuk és félretettük a fahulladékot, rendbe tettük a hátsó gyümölcsöst, lekaszáltuk a füvet, átraktuk a komposztot, összegyűjtöttük a nyesedékkupacokat, letakarítottuk a veteményes felét. Jó lett volna, ha belefért volna a rotálás, az őszi fokhagyma ültetése, saláta palántázás, de még lehet, hogy sor kerül rá. Beköltöztettük a fagyérzékeny növényeket a szuterénba, a mókik ültettek árvácskákat a rendbetett kiskertjükbe. Piknikeket rendeztek a visszahódított gyümölcsösben a kertben gyűjtött gyümölcsökből, almát, szőlőt, dió, mogyorót szedtek, megterítettek a füvön és jókat beszélgettünk, játszottunk. Még mindig sok tennivaló lenne, de majd apránként. A veteményesben még a zeller vár felszedésre és a kardvirágokat, dáliákat rózsanádakat is a ki kell ásni. Szükség lenne még egy kapura, kakasvágásra, a fiatal szőlők és a rózsák felkupacolására... Úgy látszik, mint mindig, télre is jut tennivaló a kertben.
A házban újabb szobát sikerült rendbe hoznunk. Kijavítottuk és kifestettük Peti szobáját is. Volt kazánkarbantartás és a villanyszerelő végre feltette az ebédlőasztal fölé a csillárt. Mivel mostanság kevés időt töltünk odakint, Gogo visszaköltözött a házba. Reggeltől délutánig tyúkot őriz, mikor hazaérünk, akkor pedig velünk van.
A nagyvirágú magnólia pucéran áll, de virágbimbói sokszor úgy világítanak rajta, mint kis karácsonyfaégők.
A juharok a bárkáról is jól mutatnak.
A házból pedig ilyen a kilátás.
A hidegágyban a zöldhagymák már lassan ehetőek.
Az ebédlő csillárja reggel.
Este.
Az esti program: mesenézés és
kirakózás.
Hullanak az első hópelyhek.
Megjegyzések
Olyan jó nagy fényt ad ez a lámpa, igazán jól jött, hogy végre felkerült a legsötétebb hónapokra.