Hosszúra nyúlva telnek a nyári napok. A napi rutin mellett (ételkészítés, előpakolás, evés, elpakolás és így tovább, és így tovább) sorra kerültek régóta halogatott dolgok a teendők véget nem érő listájáról. Feri az ebédlőszékek felújításának állt neki, kaptak új ékeket, hogy a támla ne maradjon a kezünkben, faglettel kijavítja a sérüléseket, csiszolgatja őket, majd újragletteli, azt hiszem remekül szórakozik. Én a régi kamrám/jelenleg törmelékkel és minden egyébbel megtelt használaton kívüli helyiségünk mosókonyhává alakításával foglalkozom. A kipakolás/lomtalanítás fázisában tartok. A mókik is beletanultak a nyári menetrendbe, sötétedésig játszanak. Odakint imádnak vizezni, lehet az locsolás, kerti csapból sárhomok készítés, medencézés, bármi, a lényeg, hogy fáradtan, fekete maszatos arcocskákkal, kezekkel és lábakkal, vizes ruhákkal érkezzenek "haza" a munkából mókából. És ez jól is van így.
A veteményesben most csak fűszerek, mángold és uborka szedhetők, a cukkini nem akar teremni, a paradicsom még zöld, a paprikákon az első bogyók híznak, a rukola szerencsére mindenhol kel, az eper folytontermő és számomra még mindig csodaszámba megy, hogy akkor tényleg folyton terem, a bab nem megy semmire, de van még két hónapja, a másodvetés nem kelt ki. Ezért vetettem virágládikába is magokat, ezt a csigák fedezték fel, és rágták le, de még nincs késő újra próbálkozni.
A gyümölcsösben érik a nyári alma, a szeder és idén először a szilva. Goldi hamar felfedezte, akárcsak nyár elején a fanyarkát, szívesen nassol a fáról, amit alacsonyra alakítottam, hogy a gyerekek is könnyen csipegethessenek róla.
A rózsák mindig hoznak újabb virágokat, a magnóliák másodvirágoznak, az évelők is mutatósak a veteményesben, és idén nagyon szép lett a selyemmirtusz.
Egy csepp kert vadvilága is gyarapodott, rendszeres látogatónk lett a teraszon és az ablakpárkányon razziázó barázdabillegető, aki élő és halott rovarokra pásztázza a területet, majd a letakart medencében fogyasztja el a zsákmányt.
Azt hiszem ennél jobban nem is telhetne a nyár. Majdnem azt csinálunk, amit akarunk, akkor, amikor akarjuk. Bármikor kertezhetünk, főzhetünk, felújíthatunk, biciklizhetünk, medencézhetünk, olvashatunk, pihenhetünk, és bár pörög a lista a fejemben, simán rávágom az ajtót, ha akarom.
Megjegyzések
100 kg barack, ez igen! Nem unatkoztál! Nálunk az egyik mandulafa száradt el egyik napról a másikra, de ma másikon is alig van levél. Olyan szép nagy már, sajnálnám, ha kimenne.
Neked is szép nyarat kívánok, van még belőle három hét, aztán munka mellett élvezzük tovább a kertet, mert azt mindig lehet.;)