Odabent

A hideg beköszöntével megváltozott az életritmusunk is. Nem lett kevésbé hangos, sem kevésbé mozgalmas, viszont előtérbe kerültek azok a tevékenységek, amelyeket a szép időben nem végeztünk, mert akkor lehetett mást is csinálni odakint. Így az óraátállítással együtt, mi is átálltunk a téli menetrendre. A növények beköltöztek. Az összes szobanövény visszakerült a csupasz ablakpárkányokra, és mindenféle sarkokba. A kaspós kertiek az előszobán osztoznak a nem kaspós, de szintén kerti kutyával és várják további sorsukat. Ha marad szép idő, még kiköltöznek a ház védett öblébe napozni, ha jön a hideg, a nagyobb fagy, akkor téli szállásukra mennek. A kutya pedig -ötödik gyerekünk-, miután teljesítette tyúktestőri feladatait rókaügyi ellenőr  beosztásban és teret engedett szárnyaló fantáziájának és karmainak kertátépítés témakörben, a nap fáradalmait az előszobában pihenheti ki.

Mi pedig társasozunk, rajzolunk, ragasztunk, sütünk, olvasunk, rendet teszünk, szétpakolunk, bunkit építünk, leveleket gyűjtünk és huncut, piros   arcú, nedves orrú mókusokat hajigálunk levélkupacokba az esti séták során.

Ma volt az első fagyos éjszakánk. Tegnap reggel fűtöttünk be  az új házba először. Nem volt hideg, 20,5 fok, de jól esett, hogy felmelegedett a padló a lábunk alatt és ez estig kitartott. 

Míg virágoznak itt maradnak a kerti szépek is.

Esti program: a zsákmány feldolgozása.

Előszobai kavalkád.