Éljen a torokgyulladás!

Főleg, ha a mókik tömbösítve művelik, láz és különösebb fájdalmak nélkül. 

Hárman maradtak itthon a héten, én pedig velük kényszerpihenőn. Így nemcsak sírt ásni volt rengeteg időm, hanem rendet tenni az udvaron, az előszobából a szuterénba költöztetni az udvari növényeket, ablakot mosni, elpakolni az őszi, előkészíteni a téli dekorációt, ruhákat válogatni őszi helyett télit, madarakat figyelni, társasozni, tyúkokat téliesíteni, pihenni.  Tegnap a szokásos cinke-őszapó kombó mellett vörösbegyet és ökörszemet is láttunk keresgélni az udvaron. Végül egy széncinke, a ritkán látott vendégekkel a kukoricagóré utolsó helyiségében tűnt el hosszú időre. Gondolkodtunk is a mókikkal, hogy vajon mit csinálnak ott, szivaroznak és pókereznek, vagy rockbandát alapítanak, de nem tudtuk kivárni, hogy előbújjanak. Aztán torokgyulladás ide vagy oda, de kimentünk levegőzni, mert nagyon szép, napos idő kerekedett. Volt egy kis játék, egy kis rendrakás. Ma pedig olyan fagyra ébredtünk, minden csupa zúzmara, fehérség és ujjaknak fájó hideg, ami tartja magát változatlanul.

Szépfiú a tökökkel pózol.

A dekoráció jó helyre került.

A kiserdő így is szép.

Ilyenkor látszik az avarban cseperedő rengeteg hunyorgyerek.

Egy kis testmozgás.

Dumaparti.

A fiúk a bárkán dolgoznak.

Gyöngyvessző reggel.

Brokkolilevél reggel.

Mai fagy.

Díszítés kezdemény, a holnapi Mikulást várjuk vele.

A veteményes.

A rózsakert.

Gyöngyvesszők a kiserdőben.