
Aki látta Bridget Jones-ot spárgakrémlevest főzni az nem lepődik meg, bár itt kicsit más az alaphelyzet. Nálunk a szín nem a műanyag kötözőzsinórból oldódott ki, attól még a fogyaszthatóságot kísérő érzések igen nagy hasonlóságot mutattak. Ferinek megígértem, hogy ne fényképezem le. OK. De attól még leírom kalandomat a fekete sárgarépával, ami egyébként nem is fekete, hanem gyönyörű lila és a belsejéből tényleg a sárgarépáktól megszokott színvilág köszön vissza. Már csak ez a fajta maradt a veteményesben. Márciusban, mikor elvetettem, savanyításra szántam sok más finomsággal együtt. Hát idén a savanyítás elmaradt, a répa megmaradt. Főztem már belőle nyáron is, de nem zöldséges húsgombóclevest. Nagyon finom lett, a macskák értékelik az ilyesmit, mert annyira bizarr volt a kék húsgombóckák között tolakodó kék csigatészták látványa a kék lében, hogy bár tényleg húsleves ízű volt, úgy döntöttünk ezt még vödörrel a fejünkön sem esszük meg. Ja, a répa persze kisárgult közben, de ezen már senki nem lepődött meg. Vajon savanyításkor is hasonlóan viselkedik?
Mi nem vagyunk nyers répa fogyasztók, úgyhogy jövőre kihagyom a repertoárból egészen addig, míg kedvünk nem szottyan egy tál kék levesre.
Megjegyzések
Vagy tehetsz bele jó sok E-betűs ételszínezéket hátha barnán, zölden, stb. már megennéd, cserébe pár rákkeltő anyagért. :)