Olyan sok dolog történik. Na nem, eső az egy csepp sem esett, csak nézegetjük a felhőket, amik Horvátországból jönnek, aztán valahogy sosem érnek ide, de ezen kívül tényleg sokra jutottunk.
Először is nagyot léptünk előre a locsolótömlő-szerelés ügyében. Eldöntöttük, hogy locsolni fogunk, mert a március első felében bevetett ágyásokat lassan felveri a gaz, de kapálni nem lehet, mert nem látszanak a sorok, csak a hagymáé és a borsóé, mert azok kibújtak. Mivel nem tudunk még szivattyút venni, kénytelenek vagyunk vezetékesről locsolni. Többféle adapterrel is próbálkoztunk, de mindig eresztett a két cső toldásánál, mert a veteményes locsolásához nem elég a húszméteres tömlő. Aztán végre szert tettünk egy ígéretes toldóelemre, de mint kiderült sikerült az egyetlen hibásat elhozni a boltból a sok közül, amit újabb körrel kicseréltünk egy hétvégényi várakozás után, és nem mondom, hogy szivárgásmentesen, de locsolásra alkalmassá lett a tömlő.
Aztán Feri felszedte a téglaplaccot és hátratalicskázta a korábbi kupachoz mind a kettőszáznegyvenhét darabot. Ezután elegyengette, feltöltögette a téglák helyén maradt lyukat, a maradék tarackkal benőtt homokot megint csak talicskázta a telek hátsó részébe. Összegyűjtöttük az udvar minden részén fellelhető törmelék kupacokat, felvágtuk a maradék metszési hulladékot is gyújtósnak, ládákba szortírozva. Füvet is nyírtunk. Kezd egész pofásan kinézni az első ötszáz négyzetméter. Sőt, megint rendet raktunk a góré előtt.
Aztán nem bírtam ki és kiástam egy spárgát, hogy megnézzem élnek-e még, de szerencsére nem fagytak meg, sőt már át is törték a cserepesre száradt gazos ágyásuk földjét a vékony kis sípjaik. Nem mertem kapálni, mert nem tudtam pontosan hol vannak a tövek. Most majd kapnak szép új ágyást, költöznek a veteményesbe. Meggondoltam magam:). Megint.
Még mindig költöznek a növények a Nagy évelőágyba. Ma végre elődugta az orrát a liliom, gyorsan ki is ástam és jött a meglepetés. A tavalyi szárának föld alatti részén úgy csüngtek az új hagymácskák, mint szőlőfürtön a szemek. Ezek szerint gyorsan szaporodik, amit nem gondoltam volna, persze hogy az ifjoncok mikor virágoznak, azt nem tudni.
Az előkertet pedig beborította a gyöngyvirág, de bimbós már az eper is.
Megjegyzések
Hogy álltok az esővel? Nálunk pénteken is esett, és ha jól hallom, most is (permeteztem, naná, hogy esik).
@Bea: Mi kocsit mostunk:) Esett is tegnap, nem tudni mennyi, mert nem voltunk itthon, de ránézésre elég lesz arra, hogy a talaj kiszáradt teteje visszanyerje a kondiját és megkezdődjön az apró magok csírázása.