Gyakorlati tapasztalatot szereztem a tökök nemi életével kapcsolatban. Eddig csak hallomásból tudtam róla, hogy meglehetősen csapodár népség. Most pont emiatt tök nem sikerült idén laskatököt termeszteni. Pedig nagyon érdekesnek ígérkezett, megnéztem volna, hogy esik szét főzés közben szálakra teljesen magától, reszelgetés nélkül. Ehhez képest már a tökföldön szörnyű gyanúm támadt. A sima felszínű, fehér-sötétzöld cirmos tökgyerekek helyett nekem ragyásak nőttek sárga cirmokkal. Mostanra pedig már az is bizonyossá vált, hogy valamelyik sütőtökünkkel léphettek nászra a laskatök nőstények. Felvágva a terméseket finom, dinnyére emlékeztető illat árasztja el a konyhát, belülről pedig narancssárga hús vigyorog kifelé. Ezek után nem főztük meg, de megsütöttük a kerti vegyest. Nagyon finomra sikerült a véletlen tökgyerek. Az anya bizonyos, de az apa lehet sonkatök éppúgy, mint nagydobosi sütőtök. Bár ez utóbbi kettő egymással nem hempergett, ahogy a sárga cukkini sem a fekete szépséggel, vagyis nem egyformán fogékonyak egymás bájaira (hímivarsejtjeire). Mindenesetre idén nem ismétlődik meg az affér, lévén hogy csak egyféle sütőtököt, Provence-i muskotályt fogok vetni. A tervek szerint minden évben egyfélét, ha végére értem a kipróbálásra érdekesnek talált fajták kóstolójának, azt fogom vetni, amelyik a legjobban ízlett. Cukkiniből marad a fekete szépség (Black beauty), tavaly három bokorral még októberben is több, mint elég termést adott, de a biztonság kedvéért jó messze ültetem a sütőtöktől.
Megjegyzések
De legalább nincsen töketlenkedés. Maga az írásod is tök érdekes, azt kell mondjam.
Most majd én is átgondolom a tök vetési vágyaimat.
@Mr. Pickles: Bizony kis kertben érdemes meggondolni a tökfajtákat, bár lehet felesleges, ha úgyis minden szomszédban mást vetnek, a méhecskék nem fognak válogatni.:)
@Holdgyöngy: Nevezetesek róla, de nálam még nem csinálták.:)