Mert tegnap kétszer is megpróbáltam létrehozni egy őszi ágyást a néhai mák helyén. Szeretnék bele vetni salátákat, retket és káposztát is palántáznék. Meg verbénát. Meg árvalányhajat. Félő, hogy az utóbbi kettő a nagy téli "elfelejtek locsolni", illetve a "majd később megyek locsolni, csak még ezt befejezem" kertészhez egyáltalán nem illő hozzáállásom miatt kinyuvvadnának a szuterénban, amíg rájuk kerül a sor. A föld viszont a műveletet megelőző kis eső után se lett művelésre alkalmas. Aztán délután újra esett, kicsit többet, így este tettem egy újabb kísérletet. Ezek után már majdnem kész lett a pár sornyi, négy méter hosszú terület, de elmentem egy kis epervadászatra pihenésképpen, nehogy a tüdőm valahogy mégis kipréselje magát a torkomon át a szívemet beelőzve. Azóta a pulcsi, amit tök felesleges volt kivinni, a kapával és a gereblyével karöltve ázik a leendő retekföldön.
Úgy örülök neki. Végre! Már csak a tavasszal előrelátóan megvásárolt magok helyett kellene újakat szerezni, mert nem találom őket.
Megjegyzések
A retket és a salit még ez évi evésre veted vagy ez a tél alá vetés?
Köszi%)
@Mr. Pickles: Akkor még egyszer végighúzogatom a fiókokat, hátha. Délután érkezik a hiánypótlás...
@Ági: Akkor nem is rokon lelkek, hanem iker lelkek vagyunk.:)
@Mancoka: Küldök esőt felétek is, hogy az orgonáid beinduljanak. Magok még bujkálnak, szinte látom lelki szemeimmel, ahogy vihognak rajtam a retekes zacskók...
@HP: Most, hogy mondod. Legközelebb már le se tagadhatom.:)