Már egy éve van a fejemben.Tavaly össze is gyűjtöttem hozzá minden szükséges anyagot. Régi seprűnyelet, ígéretes fakérget, szögeket, fadarabkákat, és kerek izét, amiből jópárat találtunk, de nem jöttünk rá mi lehetett a feladata, csak azt tudjuk, mi lett belőle. Így a tegnap délután világos, alvógyerekes fele intenzív semmittevéssel telt. Egy féltégla szolgáltatta munkapadon felfűrészeltem, összeszögeltem az alapanyagokat. Tetőácsoláshoz már lusta voltam, így a kúptető helyett laposat kapott, de semmi nincs kőbe vésve, még kikúposodhat, ha nagyon zavarna a japánjuharok közé felállított madárpagoda Feri szerint kissé japános formavilága. Télire, hogy ne fújjon át rajta a szél, néhány oldala kaphat fakéreg lambériát. Addig is szemmel tartjuk naplementében, reggeli fagyban.
Megjegyzések
De kaját már tettem ki, három nap három helyre, azon dünnyögve, hogy miért is nem eszik hümmögve ezer madár már itt, hálától eltelt szívvel:)
Nálunk csak egy pár vödrösnápolyis-vödör van kitéve. Odú-szerűen az oldalán kivágva és egy fa/drót ülőke vezet a hamihoz.
Nagyon szeretik a madarak.
Az itatóról sem szabad megfeledkezni, még télen sem.
Jó nekik egy nagyobb virágcserép-alátét, bele egy masszív faág, ill. egy használt teniszlabda, hogy be ne fagyjon teljesen a víz.
Húúúúú, ez hosszúra sikerült - de remélem hasznos, bárki is olvassa :):):)
KM
KM