Nem előre megfontolt szándékkal úgy kell vetni paradicsomot, hogy a konyhapulton száradó magokra fogyasztásra alkalmatlannak minősült szegfűszeges sör maradékát kell borítani. Véletlenül. A magok rögtön kipattantak, már másnap bújtak a kis csírák belőlük. Így nem volt más választásom, fogtam a gyerekek homokozólapátját, vödörbe szedtem homokot, vakondtúrást és egy kis virágföldet, megkevertem (a lapát közben eltörött), majd megtöltöttem egy kis palántanevelő edényt és a radiátorra állítottam. Mikor megmelegedett, megnedvesítettem a földet és minden pohárkájába nyomtam néhány magocskát. Ezzel elkezdődött az idei szezon.
Az pedig, hogy január közepén hogyan kerülnek száradó paradicsommagok a konyhapultra, szintén jellemző. Három nappal ezelőtt találtam őket egy bébiételes üvegben úszkálva, elfeledve. Ezek voltak az utolsók (Tumbling Tom Red), amikből magot szedtem és erjedni tettem félre. Három hónapja. Se penész, se bűz a kis üvegben és még a csírázókedvük is megmaradt. Hát így.
Egyébként pedig január közepén ebédfőzés közben így:
Megjegyzések
Csodás idő volt ma, gondolom a kis kertész jó nagyot szundított a szép időben!
HP, volt már olyan telünk, hogy szinte nem fagyott, de hó az biztos nem volt akkor. Annyira enyhe tél volt. Hát, a palántáknak egy hónappal később akarok nekiállni, hogy kevesebb gondom legyen.:)De ezek már így maradnak.