Dolgozunk is

... lassan, és biztosan haladunk is, csak még nem látszik.

Először is be kell számolnom arról, hogy újabb segéddel bővült a kert. Kapálógépünk lett. Ami Murphy törvénye szerint most nem kapál, pedig a szervizből jött. Karburátor tisztításon és olajcserén volt a drága, de most a berántózsinórja akadt ki. Mivel hozzánemértésből mindkettőnknek jelese van, amihez ha hozzávesszük a kétbalkezünket és a lúzerfaktorunkat, legjobb döntésnek tűnt,  ha rá se nézünk, bár Feri még ma is úgy kelt fel, hogy majd felrobbant és apró cafatokra akarta szaggatni. 

Azért a krumpliföldem kész lett, és rögtön használatba is vettem. Még mindig a keszthelyi fajták kerültek a sorokba: Balatoni rózsa, White Lady és Démon. Ezeket a tavalyi termésből válogattam és tettem félre cipős dobozokban. Mikor télen hajtani kezdtek, világos helyre kerültek, hogy a csírák ne nyúljanak nagyon meg, így idén szép, vastag, fotoszintézisre képes hajtásokat neveltek.

Itt még minden heppi.

 Démonok.

Aztán kapáltunk még a virágos rétnek elképzelt négyzetben is, ahol égettük a rózsa és egyéb metszési hulladékot, amit nem tudtunk másra felhasználni. A mókik a tömörítés komoly feladatát önként vállalták magukra, miután a máglya összerogyott.

 Mostanra jól felkapálva várja a szulák megjelenését.

Előkészület történt a szeptemberben dugványozott fagyalvesszők új lakhelyének ügyében is. A telek teljes szélességében, a veteményest fogják határolni, ezért felástam a nyomvonalat, hogy a gép azután szépen megdolgozza a leendő sövény helyét. Na arra már nem került sor, de én végeztem a kétkezi részemmel. Illetve mégsem...

Aztán voltak még első alkalmak is, amiket jó megjegyezni, bár most éppen jég esik, ami annyira nem tölt el boldogsággal, de érdemes megjegyezni és Bálint is felébredt a nagy kopogásra, ami viszont már egyáltalán nem témába vágó.

Az első szénagyűjtés.

Az első gombaszüret.

Végre esett az eső, nem csak csepergett. Ezért lelkesen vetettem újra petrezselymet a márciusi ültetésre. Volt egy hónapja, hogy előbújjon. Pótoltam a kiszáradt répát, az elrágott brokkoli palántákat. Vetettem zöldbabnak valót és egy sor vegyes salátának valót. Cikóriát, kínai kelt és római salátát, sarkantyúkát. Ástam le tejfölös és pudingos poharakat tücsökcsapdának.

Ez lenne a répás, retkes, petrezselymes, salátás, hagymás.

 Elöl a lóbabok, utána a tavaszi vetésű borsók, majd a tél alá vetettek, amik már bimbósak.

Hát, még mindig sok dolog elmaradt, mert érkeztek új, vágyva vágyott növények, de egyelőre ennyi. Persze volt pihenés is.

 Ki így - 

 ki úgy.

A jeges-napsugaras záporok meg jönnek-mennek.