Tegnap megint sokat voltunk kint, és még csak nem is fáztunk. Ha korábban nem kürtöltem volna szerteszét a nagyvilágba, hogy nálunk már tavasz van, akkor most tenném meg. A szép nap örömére erőt vettem magamon, hogy végre tényleg belökjem a motoromat, de meg kell állapítsam, hogy Bálintnak ez sokkal jobban megy. Azért, amíg ő motorozott és homokozott, én megmetszettem a rózsákat, a szőlőket, amiken meglepődtem, mert nagyon visszafagytak, visszavágtam a gyöngyvessző bokrokat, aprítottam egy kis metszési hulladékot jövő évi gyújtósnak, és nekiestem a körtefának is. Még szombaton rendeztem a bogyósokat, a sövény fáit és az öreg almafákat. Vissza van még a szeder, és hát a gyümölcsfák sem készültek el illendően, csak még gondolkodom rajtuk, hogy hogyan tovább.
A kacsák sztrájkolnak futók és fehérkék egyaránt, én pedig duzzogok. Viszont a szezon kezdődik, a kintfelejtett metszős könyvem alatt Feri másnap öt meztelencsigát talált. Idén is lesz munkájuk bőven. Gazsi, a futógácsér egyébként annyira barátságos lett, megengedi, hogy megsimogassam a csőrét és az állát, már, ha van ilyen egy kacsának. És annyira szorosan tapadva kísér, hogy félek egyszer rálép a lábamra. Vagy én az övére.
Ha ilyen szépet akartok magatoknak, ültessetek bőrlevelet!
Hunyorbokor közelebbről, csak hogy világos legyen, mitől is dudorász.
Megjegyzések
Látom, hogy Bálintnak is kedvence a szép rózsaszínű bőrlevél virág!
Így könnyű dolgozni, ha segítséged is van!
Édesapám hozott mindig ilyen szép virágot nekem, de sajnos ez már a múlt!
Küldök fotókat!
Bálintka nagyon édes a csokor virággal és milyen hasznosan töltöd az időt, amíg ő játszik.
Mancoka, Bálint tényleg igazi segítség, mert nagyon jól tud játszani, így nem kell összenőnöm vele és én is játszhatok egy kicsit. Nálunk a bőrlevelek ilyenkor teljes napot kapnak, és hát a déli fekvés is sokat segít nekik. Jobbraszomszéd néninek sem virágzik még, sőt elámult a csokron, mikor átdobtam egyet neki is a kerítésen, hogy így még nem is látott bőrlevelet, csak földben, pedig simán bírja egy hétig is csúfulás nélkül vázában...
Andrea, ugye milyen szép? De hát ilyen csak a mi kertünkben terem.:)
KM, ez a kacsák kedvenc alvóshelye most, a konyhaajtómon kívül, mégis valahányszor elmegyek a bokor mellett, a frász jön rám, mikor előugrik valamelyik tojó.:) Nálunk idén, nincs szőnyeg, pedig szokott lenni, de azért itt-ott örülhetek az ibolyáknak.
Csipike, ketten is vannak ott, egyiknek az eleje, másiknak a hátulja látszik.:) Bálint tényleg nagyon jó munka-előresegítő.
A kacsákat én is majdnem nagyítóval kerestem, de megtaláltam őket. Cukik:))
Nagyon szép a kis szöszi!
Bea, hát nálunk ekkora, de ez kertészeti, nem vad példány kb öt éves. Erdőben láttam kicsi egyszálasakat is, amin szinte csak egy zöld kis virág volt.