Megint mindenféle

..., de leginkább gyerekmunka.

A leendő tyúkudvarból elkezdtük kimenekíteni a levendulasövényt, nem tudom mennyire ennék meg és betegednének meg tőle, szóval kiszedtük és Feri a jelenlegi kedvenc helyére a rózsaágyásba kívánta őket, méghozzá körben, ahogy van egy a veteményes főutcáján is. Szerencsére segítség mindig akad mostanában, így meglehetősen gyorsan jártunk végére a dolognak.
Este kezdtük.

Másnap folytattuk.

Csak a testi épségre ügyelünk.

Kész a mű.


Közben tyúkország határai is egyre megfoghatóbbá válnak. Már körbeásta Feri a területet, most a kőris oszlopokat festi gomba ellen alapozóval, utána a földbe süllyesztett részeket még bitumenes szigetelővel is.



Az áfonyaültetéshez is került segítség, igaz már csak a mulcsoláshoz dugta elő az orrát. Nem tudom, melyikünk lepődött meg jobban, a süni, mikor az elégedett kertész a jól végzett munka feletti örömében dudorászva vonszolta maga után a mulcsos zsákot. Vagy a kertész, mikor az előbbi, még háborítatlan dzsindzsában kitaposott úton egy süni csörtetett szembe. Mindegy. Utóbbi olyan sokkot kapott, hogy megvárta, míg a kertész eldobja a zsákot, sprintel 40 métert a fényképezőgépért és lecsattintja pár szemszögből. Sőt, még közönséget is hoz magával alaposabb megbámulás céljából. Valószínűleg a szalmában lakik és szívből remélem, hogy az epresbe a spanyolcsigákért jár. A legkisebb kertészünket, egyébként már délután felfedezte Bálint a szalmában, "Ittegyjájjat!" felkiáltással. Még jó, hogy rögtön nem is prezentálta elénk markába szorítva a tőle megszokott módon.

Psszt! 'üni van a kertben!



Ui:
Cimke: Nem kert
Bálint kiköltözött a kiságyából, az én ágyamból, kapott rendes ágyikót, amit nagyon szeret, így az én éjszakáim minősége is végre változott. 

...


Nem Bálint alszik az én ágyamban, hanem én az övében.






Megjegyzések

kyOrsi üzenete…
Ilyen tündér festő segédekkel könnyű haladni a munkával...meg a kertészkedéssel...szóval, egy szavatok sem lehet :))

a levendula lehet nem fogja tolerálni a mostani átültetést...bár az is lehet, hogy csak egy kicsit megzökken erre az évre, aztán jövőre újból tip-top lesz.
Beszter üzenete…
Dezsavűm van. Mintha már láttam volna hasonló életképeket, egyel kevesebb gyerekszereplővel... Nálunk éppen homokozó készül :))
Fernel üzenete…
Te, Meli, ha otthon végzett a csirkepalotával, nem-e küldenéd el felém is építkezni a mester urat? Pont ilyen ügyes, szorgalmas, tehetséges fiatalember kéne ide is, és meg lenne oldva a csirkeelhelyezés :D
Nagy munkában vagytok, és a mókik ügyes segéderők már most. Mi lesz, ha felnőnek? Anyának csak az élvezet része marad, ők majd tehermentesítenek téged :D
Holdgyöngy üzenete…
Ez a címlapfotó naggyon jó!!! Tudod, engem ér a vád mindig, hogy állandóan átültetek, de a helyzet és a változás ezt hozza. Szeretem ahogy változtok, gyarapodtok, s főleg közös munkával.
mancoka kertje üzenete…
Sok kéz hamar kész!
Ugye tudod, hogy a gyerekmunkát büntetik? :)))))
Nagyon jó nézni ezt a dolgos népséget! Szép lett az új kertrészlet!
csakBea üzenete…
Nagyon cukik a gyerekek, ahogy szorgoskodnak! A sünivel azért vigyázzatok, úgy tudom rengeteg bolha, kullancs és egyéb élősködő van bennük.
BoGyo üzenete…
Tündérek a kis mókik! Anyukámnál is lakik egy süni a kis famíliájával, a kutyaházban:)) és rájár a macskák eleségére:)
Hatalmasak a levendulabokraitok, gyönyörűek!
Juhmeli üzenete…
kyOrsi, csak legyen elegendő ecsetünk.:) Levendulák még bírják a kiképzést.

Beszter, ó hát mindent mutattam már!? Jó barkácsolást és szorgos segédeket!

Fernel, tényleg szeretnek részt venni a munkákban, mindig csodálkozom is, mikor önként jelentkeznek, mert nem szoktam befogni őket. Maguk után kell rendet csinálniuk. Az bőven elég nekik.:)

Feri még tanuló barkácsban, nem merne másnál belefogni, de még megjöhet az önbizalma a tapasztalattal.

Holdgyöngy, ritkán kerülök én a lencse elé, de most előkerítettem magam, így mindenki felkerült.

Igen, a változás szükségszerű, és akkor is megtörténik, ha mi ölbetett kézzel ülünk.


mancoka, Feri nagy kedvence a rózsakert, pedig még fele üres. Bálint is szereti lepofozni a verbénákat, szagolgatni a rózsákat.

Hát, meglehetősen gyorsan haladunk magunkhoz képest. Mások már rég el is felejtették volna...:)


Bea, sünit nem matatjuk, csak örülünk neki és mondogatjuk, hogy egyen sok spanyolcsigát, de nem tudom megeszi-e.


BoGyo, levendulák tényleg nagyok, de az az igazság, idén nem vágtam vissza őket. Mire észbe kaptam, már nagyon kihajtottak. Majd virágzás után formázom őket.

Sünit minden kertbe!

Népszerű bejegyzések