Puszpáng gömbök

Még nem tudtam lemondani róluk. Olyan szépek! Nagyon hiányoztak. 

És legalább annyira hiányzott valami a rózsakertből. Pedig van csontváza, vízszintes is, függőleges is. Aztán rájöttem, hogy mi az. A rend. A rendezettség, amin megpihenhet a szem a sok csoda között. 

A veteményesbe ültetett puszpángszegély csak az út egyharmadát követte, befejezetlenül. Ezért úgy döntöttem, hogy szétgurítom őket a kertben, mintegy összekötő elemként a különböző kerti szobák között. Így felfűztem hatot egy láncra, hogy oldalról adjanak egy határvonalat a rózsakertnek, mert olyan szomorúan kiesnek látszott ott a tisztára kapált sáv.


Öt év alatt cseperedtek ekkorára a saját készítésű, tízcentis dugványaim. Júniusban lesz metszés és megpróbálom Dipellel óvni őket a molyoktól. Hamarosan feldúlom a kiserdőt is. Már szárnyal a fantáziám és bizseregnek az ujjaim.


Psszt! Feri még nem vette észre, pedig tegnap biztos lement gyönyörködni a rózsákban, de ha ez ki is maradt, akkor is letolta a fűnyesedékkel megtöltött talicskát mellettük a málnásba, aztán vissza...




Megjegyzések

Holdgyöngy üzenete…
Imádom a lelkesedésed, a bizsergő ujjaid, s ahogy a mókiknak átadod ezeket.
Juhmeli üzenete…
Holdgyöngy, most látom igazán, hogy állandóan figyelnek, magukba szívnak és elraktároznak mindent.

Népszerű bejegyzések