Úgy tűnik, és ez hat év után bizton megállapítható, hogy nálunk az egynyári színekről Feri gondoskodik. Így alakult. Ő megveszi, elülteti, locsolgatja, etetgeti őket, sőt fagyok érkeztével az áttelelésről is megpróbál gondoskodni. Mostanra hasonszőrű, elkötelezett társakat is kapott a mókik személyében, akik szintén mennek vele, vásárolnak, elültetnek, esetleg kiásnak, locsolnak, taposnak, szimatolnak, gyönyörködnek a virágokban.
q Idén piros-fehér a választás, álló verbénával és illatos ternyével.
Színesedik a mókikert is.
A jól végzett munka utáni mustra.
Veteményeztek is, ki a vetés öröméért akármit, mindent, répát, borsót, salátát, hagymát, ki a menüt tervezgetve, fokhagymát a pirítóshoz.
Matyi krumplit kapál, ki a földből.
Ez is színes, és férfimunka is. Feri tegnap elkotlott, szorgalmasan nézegeti a páratartalmat, és forgatja a tojásokat, a naptárba pedig feljegyezte a kelés időpontját, ami úgy néz ki, hogy a kiskacsák születésével egy napra került. A csokibarna marans tojások mellett, kék araucana és vegyes tojások is vannak. Hát van min izgulnunk.
Megjegyzések
Nagyon jó mindig olvasni, és a fotókat látni is, nem győzők csodálkozni, hogy az a pirinyó kis Matyika már mekkorika lett..)
A ternye illata meg hmmm... valami varázslatos. A szentendrei piacon mézvirágként árulták, és az illata valóban kicsit mézessütis.